Ahogy múlnak az évek, egyre szentimentálisabb leszek. Nem tudom, hogy a koromnak köze van-e ehhez, vagy alaptulajdonságom az érzelgősség, de úgy érzem, hogy egyre fontosabbá válik számomra az elődeim értékrendje, különösen az, ahogy az anyagiakkal bántak. Náluk soha semmi nem veszhetett kárba, amit tudtak, maguk termeltek meg és készítettek el. Mindegyikőjük munkavállaló volt, mégis volt idejük a veteményessel foglalkozni, tyúkokat tartani. Talán pont emiatt választottunk magunknak olyan otthont, ami minderre megadja a lehetőséget. Mondjuk, nehezen tudom magam elképzelni, ahogy kiscsirkéket nevelek, de ez idővel még változhat, hisz korábban a télirevaló készítésének gondolatávál sem játszottam, tavasszal mégis azon kaptam magam, hogy a nagymamák régi szakácskönyvét lapozgatva kerestem ezeket a recepteket.
A házi lekvár ízével egy boltban árult készítmény zamata és minősége sem vetekszik, talán ezért is válaszoltak a legtöbben igennel a heti körkérdésünkre. Bizonyos helyeken évtizedek óta a nagymama vagy még a dédmama receptjét használják, minden családnak megvan a maga receptúrája, technikája a lekvárkészítéshez.
Inkább a befőtteket kedvelem jobban, így nálunk idén tíz üveg cseresznye és ugyanennyi sárgabarack befőtt díszíti a hűvös nyári konyha polcait. Első próbálkozásom volt ezeknek az édes télirevalóknak az elkészítése, de olyan jól sikerültek, hogy nem fognak kitartani a téli hónapokig. Nem mertem új ízekkel kísérletezni, igyekeztem az apai nagymamám klasszikus receptjéhez tartani magam. A gyümölcsöt a saját és anyai nagymamám kertjéből szereztem, a dunsztosüvegeket pedig anyósomtól kaptam, így nekem csak a cukrot kellett megvásárolnom. Az egész készítési folyamat nosztalgikus volt, mindent az udvaron, a napon napozva csináltam, ahogy annak idején a nagymamámmal tettük. Először kiválogattam a hibátlan barackokat, majd jött a mosás, a hámozás és kimagozás. A cseresznyét csak átöblítettem. A nyári konyhában elkészítettem a fűszeres cukorszirupot, az üvegeket pedig kiforráztam, szépen elhelyeztem bennük a gyümölcsöt, majd a forró lével teleöntöttem. Két réteg celofánnal zártam mindegyiket. Hogy ne érjen csalódás, tettem bele tartósítószert is. Lehet, hogy most menő mindent enélkül készíteni, de biztosra akartam menni, és amúgy sem változtat az ízén az a mennyiség, ami belekerült.
Annyira belelendültem a befőttkészítésbe, hogy eldöntöttem, még az idén a zöldségek tartósításával is megpróbálkozom. A nagytatától elörököltem a paradicsomprését, ezért két hete paradicsomlevet is főztem, amiből tíz üveg lett. Ízlések és pofonok, én nem öntöttem föl vízzel, mert szerintem annak semmi értelme. Ha előveszem a sűrű paradicsommal teli üveget, utólag még hígíthatom, ha nem ketchupnak, hanem levesnek akarom felhasználni. A présgép használata először nem volt valami egyszerű, sok macerával járt úgy összeszerelni, hogy gördülékenyen menjen a munka, de a munkafolyamat felénél rájöttem a technikájára. A gyermekkori események csak halványan élnek az emlékezetemben, és sajnos nemigazán maradt a környezetemben olyan személy, akitől tanácsot kérhetnék, vagy akikkel kalákában dolgozhatnánk, mint ahogy annak idején ezt tették, és szinte mindenre egyedül kellett rájönnöm, de a végeredmény láttán és ízlelésénél így még büszkébb voltam magamra. Sokan mondták, hogy háznál is lehet passzírozott paradicsomot vásárolni, és megkímélhettem volna magam a sok bajlódástól, de az számomra nem lett volna az igazi.
Annak ellenére, hogy a nyarat sokkal jobban kedvelem, mint más évszakokat, már most alig várom a télirevalók vásárát, hogy olcsóbban beszerezhessem az ajvárnak, a zakuszkának, a savanyúkáposztának és a csalamádénak való hozzávalókat. Jövőre talán a lekvárfőzéssel, a szörpkészítéssel is megpróbálkozom, és egy szerényebb veteményeskertet is ki tudok alakítani. Addig is folyamatosan, szinte megszállottan gyűjtöm a dunsztosüvegeket, hogy legyen mibe elzárni a nyarat.
Ön szokott-e lekvárt főzni?
Igen, télen is nagyon jólesnek a nyár üvegbe zárt ízei – 27%
A hagyományos barack- és szilvalekvár a kedvenceim – 31%
Amikor csak lehet, új ízekkel is szívesen kísérletezem – 1%
A gyümölcsöket jobban szeretem frissen elfogyasztani – 21%
Pálinkaként szívesebben kóstolgatom a gyümölcsöket – 20%
