Január a fogadalmak hava. Minden év elején, annak ellenére, hogy nem szeretek fogadalmakat tenni, megfogadom, hogy kevesebbet fogok pazarolni, és spórolásba kezdek. Nos, ezt eddig egyik évben sem sikerült sokáig betartanom, tehát nem a fogadalmakkal van baj, hanem velem. Különösen akkor nehezebb betartani a kitűzött célom, ha drágításokat jelentenek be, vagy ha váratlan kiadásokkal találom szembe magam.
Január az év leghosszabb hava. Ezt nemcsak a gazdasági szakemberek állítják, hanem mi magunk is megérezhetjük évről évre a decemberi ünnepek után. Az anyagiak tekintetében az év utolsó hava számít a legrövidebbnek, hisz a katolikus háztartások zömében ilyenkor sütnek-főznek a legtöbbet, díszítik az otthonukat, ajándékokat vásárolnak Mikulásra, karácsonyra, és Szilveszterre készülődnek. Az idei újévvárási felhajtás a legtöbbünknél elmaradt, nem vettünk új ruhát, lábbelit, a hölgyek nem mentek fodrászhoz, sminkeshez, így ezen spórolhattak. A pravoszláv hívek azonban januárban sem tétlenkedtek, karácsonyt ünnepeltek és újévet is vártak. Az utóbbit is komolyan veszik, annak ellenére, hogy az nem tartozik az állami ünnepnapok közé, mert ilyenkor bárányt, malacot sütnek, kocsonyát készítenek. A hazai szakemberek szerint egy négytagú család december és január folyamán akár 150 ezer dinárt is elkölt, még akkor is, ha anyagi gondokkal küzd, ugyanis ezen a tájon nagy a vendégszeretet, az elmúlt esztendő nehézségei miatt pedig sokan meg akarták adni a módját az otthoni ünneplésnek, ellensúlyozva ezzel az egész évben betartott szigorításokat. Ha valaki mindkét karácsonyt és újévet ünnepli, annak bizony mélyen bele kell nyúlnia a zsebébe, különösen akkor, ha népesebb a családja. Ez a hónap a nagy akciók, árlesszállítások hava is egyben, és vannak, akik nem tudnak ellenállni a jobbnál jobb ajánlatoknak, ezért vágyaik kielégítésére akár még hitelt is képesek felvenni.
Február az év legrövidebb hava. A napok számának tekintetében. A gazdasági szakemberek szerint ekkor érdemes elkezdeni a spórolást, hisz kevesebb nap alatt kell áramot, vizet fogyasztanunk, fűtenünk, ennünk, autót használnunk. Viszont nem minden kiadásunkat tudjuk csökkenteni ebben a hónapban, hisz a havi buszbérlet ára ugyanannyi, mint az év többi részében, akárcsak a banki törlesztőrészlet vagy a tagsági díj, abban az esetben, ha tagjai vagyunk valamilyen sportklubnak, más egyesületnek. Könnyítés azonban az, hogy februárban – a Bálint-napot leszámítva – nincs ajándékozási nap, ha pedig a szerencsések közé tartozunk, akkor legfeljebb csak egy szerelmünk van, akinek valamilyen apró csecsebecsével akarunk hódolni ezen a napon. Állami ünnep ugyan nálunk az államiság napja, de ekkor nincs ajándékozás. Idén hétfőre és keddre esnek ezek a munkaszüneti napok, így, ha ekkor is dolgoznunk kell, akkor akár nagyobb is lehet a fizetésünk.
A szakemberek szerint már januárban kellene összeírnunk a költségeinket, amiket akár táblázatban is vezethetünk a boltokból kapott pénztárgépi nyugták megőrzésének segítségével, ha meg akarjuk figyelni, mire költünk a legtöbbet. Elsősorban az élelmiszerüzletekből kapott papírocskák gyűjtését javasolják, mert a szerbiai kereskedelmi minisztérium által közzétett felmérés alapján a fizetésünk legnagyobb részét élelemre költjük. Ezt követi a számlák kifizetése, az alkoholos italok, a dohánytermékek vásárlása és a ruházkodás. Ezzel az összeírós módszerrel már én is megpróbálkoztam öt éve, és mondhatni, szinte kész életmódváltás szükséges a feladat teljesítéséhez, mert a nagyobb bevásárlások esetén akár fél méteres számlát is kaphatunk a pénztárnál, aminek adatbevitele igencsak hosszadalmas folyamat.
Idén semmilyen újévi fogadalmat nem tettem, azonban napról napra emlékeztetem magam, hogy minden apróságban vegyem észre a szépet, kevesebbet panaszkodjak és ne aggódjak felesleges dolgokon. Főleg olyanokon ne, amelyekre semmilyen ráhatásom nincs. Ilyenek például a drágítások. A lelki épségünk sokkal fontosabb, hisz ahogy a mondás tartja: Olyan még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna. Ha valamit, ezt megtanulhattuk az előző évben.
