Korunk kórja ellen

Szerbiában egyes adatok szerint ez év első három hónapjában a rákos megbetegedés gyógykezelése miatt maradt ki munkahelyéről több mint harminc napot a foglalkoztatottak mintegy egytizede, vagyis megközelítőleg 68 ezer ember.

Ha a rákos megbetegedések számát vesszük figyelembe, Szerbia elegáns helyet foglal el az európai országok között, hiszen hivatalos adatok szerint évente megközelítőleg 36 ezer embernél fedeznek fel rákos daganatot, és megközelítőleg 19 ezer ember hal bele ebbe a betegségbe. De ami ennél szomorúbb adat, hogy szinte naponta betegszik meg egy gyerek a daganatos betegségek valamelyikétől. A Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet adatai szerint ugyanis a múlt évben 334 gyereknél fedezték fel ezt a kórt. Náluk leggyakrabban a leukémia, az agydaganat és a limfóma daganat jelentkezik.

Szerbiában sajnos a daganatos megbetegedés számít az elhalálozások egyik leggyakoribb okának. Még annak ellenére is, hogy sok esetben a betegség megelőzhető, vagy annak korai stádiumban való diagnosztizálása esetében jó eséllyel gyógyítható lenne.

A világban a felnőtt lakosságnál a daganatos megbetegedések közül a tüdőrák a legfőbb bűnös. A betegség nem válogat, nőknél és férfiaknál is egyaránt jelentkezik. Sajnos Szerbia ebben az esetben is vezető helyen áll, hiszen az elhalálozások számát tekintve az európai országok között második helyen szerepel. A tüdőrákban szenvedők száma pedig évről évre növekszik. Az országban így évente 6000 embernél jegyzik ezt a betegséget, és évente 4600-an hunynak el. Közben pedig a betegséget meg lehet előzni, vagy amennyiben annak kezelését a betegség korai fázisában már elkezdik, jó eséllyel gyógyítható, állítják a szakemberek. Állításaik szerint a dohányzás váltja ki a megbetegedést a férfiak 90 és a nők 80 százalékánál. Szerbiában a lakosság 35 százaléka dohányzik. Éppen ezért a szakorvosok szerint az 50–55 év közötti dohányzóknak évente kellene orvosi vizsgálatra jelentkezniük, majd meghatározott időszakonként a tüdejüket ellenőriztetniük.

Az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák az a három daganatos megbetegedés, amelyet évente megközelítőleg 33 ezer embernél észlelnek. Ezek a betegségek korai feltárására az állam szűrővizsgálatot rendel el a legveszélyeztetettebb lakosság körében. És bár az adott időszakban értesítik a pácienseket, mikor kell elmenniük a szűrővizsgálatra, nagyon kevesen teszik azt meg. A statisztikai adatok szerint az érintett 50–69 éves nők csupán fele, egyes községekben pedig csak egyharmada (vagy még annyian sem) jelentkezik a mammográfiai felhívásra, habár ingyenes. Nem jobb a helyzet a vastagbélrák szűrővizsgálatánál sem. Ebben az esetben is csak az érintett lakosság fele (nő, vagy férfi) jelentkezett, közben pedig az elmúlt időszakban 300 polgárnál diagnosztizálták a betegséget.

Ahhoz, hogy az állami program kifizetődő és a társadalom számára hasznos legyen, az érintett lakosság legalább 80–90 százalékának el kellene mennie a szűrővizsgálatokra. Kifizetődő? A szűrővizsgálatok nagyon sokba kerülnek, mégis kevesebbe kerül a megelőzés, mint a későbbi kezelés, amennyiben a betegséget már előrehaladott fázisban fedezik fel. A szakorvosok szerint, amikor panasszal, tünetekkel jelentkezik a páciens, sajnos már késő.

Az illetékes szervek megoldásokat keresnek arra, hogyan bírják rá a lakosságot, hogy részt vegyen a szűrővizsgálatokon, javítani szeretnének ugyanis a társadalmunk kórképén, vagyis csökkenteni szeretnék az elhalálozások számát. Felmerül annak lehetősége, hogy kötelezővé teszik a szűrővizsgálatot, ami bizonyos szankciók bevezetésére is lehetőséget ad. Nem Szerbia lenne az első, aki a büntetést választaná motivációs eszközként. Hollandiában és Belgiumban például azokat, akik nem mennek el a kötelező szűrővizsgálatra, plusz adóval terhelik, ám megbetegedés esetén joguk van a gyógykezelésre.

A büntetés módját és mértékét azonban még nem dolgozták ki a szerbiai illetékesek. Lehet, hogy először azon kellene elgondolkodni, hogyan egységesítsék az értesítést, hiszen van, akit levélben, van akit telefonon értesítenek (vagy hisz nekik az ember, vagy nem). Na és persze nem elérhető mindenki számára egyformán a szűrővizsgálat, mert van, akinek csak 2 kilométert kell az orvosig megtenni, van, akinek pedig 40-et.