A sportban az a legszebb, hogy gyakran történnek nem várt dolgok. Hiába a papírforma, mit sem ér a sok szakértői jóslat, nyer esetenként az is, akire senki sem számított. Az a fontos, hogy ilyesmi valóban véletlenszerűen történjen, ne legyen előre megbeszélve, elsősorban anyagi okokra visszavezethető módon megbundázva. Jót tesz a meccsek és versenyek izgalmának egy kis szerencse vagy akár a nagy pech.
Mondjuk, gól esik az utolsó pillanatokban, vagy amikor egy régi brazil–svéd focimeccsen a szögletet abban a pillanatban fejelték kapuba, amikor a bíró éppen lefújta a meccset, és a gólszerző, annak csapattársai és szurkolói végső elkeseredésére nem adta meg.
Ki tudja, hányszor láthattuk, hogy a kosárlabdában a befejezést jelző dudaszóval egyidejűleg repül a labda az abroncs irányába, és csak a nézőtér egyik fele tombolhat örömében, attól függően, hogy bement-e, vagy sem. Az atléta is néha elbukik az utolsó akadályon, aminek a fotósok is nagyon örülnek, a síző az utolsó kapuk egyikét téveszti el, a kerékpározó a célegyenesben esik egy nagyot, vagy pedig az élen száguldó autóversenyző üzemanyaga az utolsó körben fogy el. A fociban aztán besegíthet egy rossz napot kifogó kapus, vagy éppenséggel a kapufa is.
Az egyik legérdekesebb helyzet, amit valaha is láttam, az volt, hogy az ökölvívómeccsen a két szekundás ugyanabban a pillanatban dobta be a törölközőt, ezzel is óriási fejfájást okozva a bírónak és a rendezőknek.
Vagy egyszerűen a gyöngébb nyer a legegyszerűbb módon, mint például csütörtökön Melbourne-ben Gyenisz Isztomin, s azután a világsajtó azon tanakodhatott, hogyan is kaphatott ki Novak Đoković, és a jövőt illetően ez valójában mit is jelent. Ha egyáltalán jelent valamit.
A bizarr esetek gyűjteménye a múlt héten az ausztráliai Hobartban kapott egy új fejezetet. Mint minden januárban, az idén is az Australian Open előtti héten megtartották a hagyományos női tenisztornát. Ennek velejárója, hogy egyes lányok csak a rend kedvéért neveznek be, hogy eddzenek egyet a Grand Slam-torna előtt, hisz azon selejtezőt óhajtanak játszani. Melbourne közelsége és a tornák műsorai ezt lehetővé teszik. Kedden tehát még játszani lehet Hobartban, mert a selejtező Melbourne-ben csütörtökön indul. Egy amerikai, Sasha Vickery, és egy belga, Elise Mertens is végigcsinálta a hobarti selejtezőt, majd győzött a tábla 1. fordulójában, s eljött az ideje valami jó kifogással veszíteni. Éppen egymás ellen játszottak, egyikük sem akart játék nélkül visszalépni. Mertens elhatározta, hogy az első játék után adja fel. Oda is lépett a bíróhoz, közölte vele szándékát, és nagyon meglepődött, amikor megtudta, hogy az amerikai, amíg a belga a törölközőt vette el a labdaszedőtől, ugyanezt már megtette. Gondolt egyet, s ha már negyeddöntős lett, maradt a tornán. Nemcsak maradt, jó játékkal meg is nyerte. S a ravaszabb Vickery? Ő a melbourne-i selejtező 1. fordulójában, se pénz, se siker alapon kiesett.
