Ami a sportminisztériumokat illeti, itt semmi sem változik. Vajdaságban maradt a régi, mivel az egész tartományi kormány állja még a sarat a haladók rohamai ellen, nem úgy, mint a fővárosban, ahol a polgármestert és kabinetjét ugyanolyan könnyen kitessékelték, mint egy éve az újvidékivel tették. Országos szinten új sportminiszter ült a székbe a kormány átalakítása után, egyelőre azonban a volt vízilabdázó csaknem ugyanazt teszi, amit a sakkozó csinált. Az üdvözlőtáviratok száma ugyan jelentősen csökkent, viszont abból, hogy az új miniszternek nagy tervei vannak, egyelőre semmit sem hallottunk. Néhány tévényilatkozatában ugyanis nagyobbára ugyanazokat a közhelyeket használta a sport fellendítse, a két nagy fővárosi klub helyzetének rendezése és egyebek kapcsán, amelyeket a két korábbi miniszternő is szorgalmasan és maximális komolyságot színlelve mondogatott.
Ugyanakkor a tartományban az iskolai sportról volt szó. Az itteni miniszter asszony e témában sajtóértekezletet hívott össze, mert mint mondta, a média részéről is komoly partnerséget remél. Lehetséges, hogy a médiával igen, de nem a sportrovatokkal, amelyek jártasnak nevezhetők e téren, mert titkársága például továbbra sem vesz tudomást arról, hogy például a Magyar Szónak is lenne sportrovata, és a meghívókat nem annak címére küldeti. Mellesleg már vagy két hónapja annak, hogy interjút kértünk tőle, titkárnőjének javaslatára megadtuk a rovat e-mail címét is, válasz azonban azóta sem érkezett. A tartományi sporttitkárság tehát bemutatta az iskolai sport fellendítése céljából elkészített tervezetet. Vagyis nem mutatta be, csupán ketten beszéltek róla a több mint tíz szakértő közül, akik a kidolgozásában vettek részt. Nos, a médiapartnerek vagy nem értették meg, miről is lenne szó, vagy nem is kaptak érdemleges bemutatást, de az, amit hallani és olvasni lehetett, úgyszintén csak egy kívánságlista, amelyet vagy nehéz lesz megvalósítani, vagy pedig nem is lesz olyan, hogy abból a diákoknak és a sportnak, általuk pedig a közegészségnek bármilyen haszna legyen.
S ha már a médiánál tartunk, a napokban szinte kész tényként adták tovább, hogy a híres kosaras, Dejan Bodiroga lesz a FIBA európai részlegének elnöke. Világos, kiderült, hogy Szerbia és Bodiroga nem sokat tehetnének a szervezet asztalára, és egy török érkezik majd a posztra, aki hírnevet ugyan nem, de gazdag szponzorokat szép számmal hoz magával.
A másik nagy hír, ami persze nem is az, hisz az eljegyzés és házasság nem valami ritkaság, Novak Đoković leendő családi életéről szólt. Csupán a felhajtás máris nagy, mert a már említett média, amely az iskolás sporthoz ugyan nem ért, a bombasztikus, ám üres hírekhez viszont nagyon, az évszázad esküvőjének nevezi a teniszező és barátnője frigyét. Nálunk, ugye, minden évszázados jelentőségű. Voltak ilyen meccsek, amelyeket azután csak néhány perc alatt elfelejtett mindenki, s mint tudjuk, a legújabb brit királyi házasság és gyermekáldás is csak néhány napig volt téma. Ami viszont nem jelenti, hogy Novaknak a családalapítás nem tehet jót. Ha például Agassinak és Federernek kedvezett a karrier alakulását illetően, Novaknak is kedvezhet. Azzal persze, hogy a szerb menyecske hírneve nem akkora, mint Steffi Grafé volt, és az eddig mutatottak alapján nem annyira erős kezű, mint Mirka Vavrinec, aki egymaga csinált a csapodár fiú Roger Federerből világsztárt, mert felismerte benne a lehetőséget. Novak hitvese egyelőre a balkáni értelemben vett eszményi feleség szerepét tölti be, ami valóban megfelelő lehet a teniszezőnek. Hacsak Ernests Gulbisnak nincs igaza, s Novak már annyira megváltozott, hogy Jelena már nem változtathat semmit.
