Nem új keletű megállapítás, hogy az atléták már megközelítették az emberi képességek határait, mégis meglepett, hogy a férfi Európa-csúcs-tartók között csak két aktív versenyzőt találunk. Mindkettő afrikai származású futó, Bob Tahri, a 3000 m akadály és Mo Farah, a 10 kilométeres táv európai minden idők legjobbja. A többiek közül sokan, az évek terhe alatt, nagyobbára már régen felhagytak a sporttal, öten a negyvenes éveik második felében járnak (a gátfutó Collin Jackson, a magasugró Patrik Sjöberg, a távolugró Robert Emmijan, a hármasugró Jonathan Edwards és a gerelyhajító Jan Železný), négyen az ötvenen túl vannak (a kalapácsvető Jurij Szedih, a diszkoszvető Jürgen Schult, a súlylökő Ulf Timmermann és a rúdugró Szergej Bubka), egy pedig, az olasz Pietro Mennea, csütörtökön elveszítette a legnagyobb csatát, hosszú betegség után Rómában életének 61. évében elhunyt.
A női mezőnyben valamivel több aktív csúcstartó van, viszont esetükben is heten már túl vannak az ötvenen (a vágtázó Marita Koch, a középtávfutó Jarmila Kratochvílová és Tatyjana Kazankina, a gátfutó Jordanka Donkova, a távolugró Galina Csisztjakova, a súlylökő Natalija Liszovszkaja és a diszkoszvető Gabriela Reinisch), ketten pedig (a magasugró Sztefka Kosztadinova és a hármasugró Inesza Kravec) egészen közel járnak ehhez a korhatárhoz.
Mennea 1952. június 28-án született Barlettában, és a Dél Nyila becenéven is ismert volt. Hosszú és 34 érmet (közöttük 19 arany) számláló nemzetközi pályafutását 1971-ben kezdte, 1972-ben Münchenben mutatkozott be az olimpián, és 200 méteren bronzérmet nyert, 1980-ban Moszkvában pedig 200 méteren és a 4×400-as váltóban nyert aranyat. Háromszoros Európa-bajnok, vb-n már csak veteránként indulhatott, de nyert egy-egy ezüstöt és bronzot, a mediterrán játékokon hat, az Universiadén öt bajnoki címet szerzett. Pályafutásának csúcsa az 1979-es mexikóvárosi Universiade volt, ahol 19,72 másodperccel világcsúcsot állított fel. A rekordot ugyanazon a pályán jegyezte, ahol az 1968-as olimpián az amerikai Tommy Smith 19,83-mal érte el az előző csúcsot. Csak néhány napra rá ott volt Splitben, a mediterrán játékokon, ahol 200 méteren nem indult, de 100 méteren győzött, és újságíróként is közreműködött. Helye a sajtópáholyban éppen a Magyar Szó helye mellett volt, így e sorok írójának volt alkalma egy kötetlen beszélgetésre is, noha akkor mindketten más nyelveket ismertünk, a közös angolunk pedig még elég gyatrának számított. Mennea világcsúcsa 17 évet élt, 1996-ban, az USA atlétáinak olimpiai válogatóján Michael Johnson döntötte meg. Mennea volt csúcsa még ma is minden idők nyolcadik legjobbja, és a legrégibb Európa-csúcs. Európában mindeddig gyorsabb 200-as futó nem született, a rekord szeptemberben már 34 éves lesz, a minden idők másodikja pedig a 19,80-at futott fiatal francia Christophe Lemaitre.
Mennea csúcstartó a tekintetben is, hogy egyetlenként négy egymás utáni olimpián (München, Montreal, Moszkva és Los Angeles) futott döntőt. 1988-ban Szöulban a megnyitón ő vitte az olasz zászlót, majd 36 évesen nem jutott túl a selejtezőn. Sajnos, ő lett az egyetlen Európa-csúcs-tartó atléta is, aki nem érte meg csúcsának megdöntését.
