A párizsi Les petits Platons könyvkiadó az elmúlt években 31 olyan kötetet jelentetett meg, amelyek a filozófiatörténet legizgalmasabb gondolatait mesélik el gyerekek számára. Olyan nagy gondolkodókat válogattak ki sorozatukhoz, és szenteltek nekik egy-egy kiadványt, akik jelentősen befolyásolták a filozófiai gondolkodás több ezer éves történetét.
Izgalmas vállalkozás a kiadó kezdeményezése, hiszen olyan tudományterületbe nyújtanak a gyerekeknek betekintést, amelyhez, koruknál fogva, nem kaphatnak sok fogódzót. A gyerekkönyvek zöme ugyanis szépirodalmi jellegű, a fiatal korosztálynak szánt ismeretterjesztő kiadványok pedig inkább a történelem, a csillagászat, a biológia és a technika tárgyköreiből merítenek, csak elvétve készülnek gyerekeknek szánt, minőségi művészeti, vallástörténeti, esetleg egyéb tudományterületeket érintő kiadványok.
A Les petits Platons filozófiai jellegű sorozata hiánypótlónak számít tehát, annál is inkább, mert olyan szerzőket sikerült megnyernie, akik nyilvánvalóan hisznek abban, hogy a gyerekek kiskoruktól fogva készek és képesek arra, hogy a lét alapvető kérdéseiről gondolkodjanak, csak megfelelő nyelvezettel kell szólni hozzájuk, és olyan játékos formában tálalni nekik a nagy gondolkodók elmélkedésének lényegét, hogy szórakozva szerezhessenek jártasságot a filozófiatörténetben.
A sorozat köteteinek nagy részét már német és angol nyelvre is lefordították, az első magyar nyelvű kiadás pedig Descartes és a Gonosz Szellem címmel az újvidéki Forum Kiadó és a Pliage Alapítvány együttműködésének eredményeként, a Forum gondozásában jelent meg a közelmúltban, s terv szerint e kiadványt hamarosan újabbak követik.
A tetszetős kis kötet Jean Paul Mongin tolla nyomán, François Schwoebel illusztrációival született, magyarra pedig Kocsubej Alexander ültette át. A képeskönyvek és képregények igényességével kivitelezett könyv 1629 telére, Hollandiába kalauzol bennünket, ahol Descartes úr, kedves papagájának társaságában, kutat, kísérletezik és elmélkedik. Tevékenységében egy furcsa szerzet, az illúziókeltő Gonosz Szellem megjelenése zavarja meg, s kétkedésre készteti őt. E tépelődés során pedig feltárul előttünk mindaz az elméleti matéria, amely a descartes-i filozófia esszenciája. Ez pedig nem más, mint a módszeres kétely és a nyelvi világosság, amelyek a modern gondolkodás lényeges jegyeinek számítanak. Egyszerű nyelven fogalmazódnak meg Descartes Értekezés a módszerről című munkájának alapgondolatai, közülük is a leglényegibb: a „Gondolkodom, tehát vagyok” megállapítás, melynek kialakítása során a filozófus módszeresen és radikálisan alkalmazta a kételyt, de nem véleményekben kételkedett, hanem a megismerés forrásaiban, s a célja valami kétségbe nem vonhatónak, tehát a bizonyosságnak a megtalálása volt. Emellett, a descartes-i eszmefuttatás egyfajta kiindulópontjaként, felbukkan a könyvben Arkhimédész állítása is, miszerint neki egyetlen szilárd és biztos pont elegendő ahhoz, hogy a Földet kimozdítsa a helyéből.
A descartes-i filozófia tulajdonképpen a hozzánk közel álló, modern filozófia kezdetének tekinthető, s módszere, miszerint „előbb mindent megkérdőjelez, majd újra felépíti a tudást, az öntudat bizonyosságára és Isten létére alapozva”, nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek számára is hasznos útmutatóul szolgálhat, hiszen kérdéseket feltenni és azokra választ keresni nagyszerű, gazdagító tapasztalat lehet.
A Descartes és a Gonosz Szellem mind képi világában, mind tartamában figyelemre méltó, első darabja a Pliage és a Forum tervezett sorozatának, amelynek következő kiadványai Szókratész, Szent Ágoston és Rousseau filozófiájába engednek majd betekintést magyar nyelven, remélhetőleg nemcsak a gyerekek, hanem az érdeklődő felnőttek számára is szórakoztató és hasznos olvasmányt nyújtva.
