Belgrád egyike azoknak az európai nagyvárosoknak, ahová egész évben szívesen látogatnak a turisták. Szerintem ősszel a legszebb a város, mégis tavasszal és nyáron adódik a legtöbb program, ami a hazai és a külföldi turistákat ebbe a városba csalogatja. Különösen azokat a fiatalokat, akik a nyári hónapokat fesztiválozással töltik, országról országra, városról városra járva, és megállnak Belgrádban is, hiszen itt is akad látnivaló, meg koncert is, például a több ezres belgrádi sörfesztivál az idén augusztus 16-án kezdődik.
A múlt évi adatok szerint Belgrádban megközelítőleg 900 ezer turista fordult meg. Legtöbben Törökországból, Horvátországból, Görögországból, Szlovéniából és Bulgáriából érkeznek. Általában busszal, autóval, vagy vonattal utaztak a fővárosba, de több mint 66 ezren hajóval érkeztek. Erre a német, az amerikai, a svájci, az angol és az osztrák turisták vállalkoznak leggyakrabban.
A Duna és a Száva külön jelentőséggel bír a város életében. Egyrészt a Duna Európát hozza el Szerbiába, másrészt pedig a két folyó találkozása, és különleges növény- és madárvilága a nagyváros ellenére a természet szerelmeseit is meghódítja. Újbelgrádból indulva, sétahajón lehet mindezt közelebbről is megtekinteni.
Évről évre egyre érdekesebb Belgrád a külföldiek számára, ez mutatja az az adat is, hogy tavaly például a külföldi turisták összesen 1 millió 457 ezer éjszakát töltöttek itt, ami 14 százalékos emelkedést jelent a 2015-ös évhez viszonyítva. Ebből is látszik, hogy az ide látogatók több napot is el tudnak tölteni itt.
A legnagyobb attrakciók közé tartozik a város történelmi nevezetességeinek megtekintése, így nagy szeretettel látogatnak el a Kalemegdánra, ahol betekintést nyerhetnek a város oszmán történelmébe, tudomást szerezhetnek Hunyadi János hősiességéről, közelről tekinthetik meg a Száva és a Duna találkozását, illetve izgalmas történelmi körútra vállalkozhatnak a város alatt, a még teljesen fel nem tárt alagutakon és katakombákon át.
A Kalemegdánhoz azonban számos izgalmas utcán vezet az út. A Terazije, a Nikola Pašić tér, a Knez Mihailova, a Egyetemi, vagy a Köztársaság tér épületei megmutatják, hogyan fér meg egymás mellett a magyar és a szerb szecesszió, a kommunista idők szögletessége, vagy éppen a modern építészet „üvegcsodái”.
A látnivaló mellett a külföldi turisták legtöbbször a szerb vendégszeretetet, a vidámságot, lezserséget emelik ki. Fontos eleme ugyanis a fővárosi életnek a barátkozás, így a kávézók, éttermek sohasem üresek, de a múzeumok, galériák, színházak, mozik is megtalálják közönségüket. A nagy kínálatból bárki kiválaszthatja a saját ízlésének valót. Ha valaki jó házi konyhát keres, később pedig az éjszakai mulatozást sem akarja kihagyni, a Skadarlija utcát, Belgrád bohémnegyedét kell keresnie, ahol egymást érik a kávézók, éttermek. Legtöbbje hazai ízekkel és zenészekkel várja a vendégeket.
Mindezt csak a városközpont kínálja. Zimony a város egyik ékköve, építészete szintén gazdag történelméről tanúskodik. A Gárdos-torony, vagy éppen a Duna part melletti halászcsárdák, a főtéri piac külön mediterrán hangulatot kölcsönöz ennek az önálló városi községnek.
A turistáknak számos tematikus túrát is szerveznek. Az egyik legnépszerűbb a kommunizmuson át vezető túra. A külföldieket ugyanis nagyon érdekli a második világháború utáni Titói időszak, sokszor pedig a kilencvenes évek következményei is nagy hatással vannak rájuk, ugyanis az 1999-ben történt bombázások nyomai is még mindig láthatók a városban.
Az idegenforgalmi vezetők elbeszélései szerint a turisták többsége, akik először látogatnak Szerbiába, azt gondolják, hogy mogorva, fagyos embereket találnak itt, de a belgrádi körút eltörli az előítéleteket. Aki egyszer járt itt, újra el fog jönni.
