Emir Nemanja Kusturica visszavágott, méghozzá a szerbség nevében. Elhozta „nekünk” a világszép, közvetlen és kedves Monica Belluccit, mintegy a nem különben világszép, közvetlen és kedves Angelina Jolie ellenében, aki inkább Szarajevót választotta Belgrád helyett, és a boszniai háborúról szóló filmjében is inkább a bosnyákokat preferálta a szerbekkel szemben. (Az Ујвидеки Културкозпонт igazgatójától azt is megtudhatják, hogy pontosan hány szerb és hány bosnyák esik el Jolie filmjében, mert volt szíves megszámolni – a fenti tételt bizonyítandó.) Ám nem csak egy fesztivál erejéig látta vendégül az olasz származású filmdívát, de azt is bejelentette, hogy májusban megkezdik közös filmjük forgatását, melynek címe sokatmondó: Szerelem és háború. Jolie tehát megkapja a méltó választ a Vér és méz földjére, erre mérget vehet!
Úgy tűnik, Szerbiában még a világsztárok megjelenése se nélkülözheti a politikai felhangokat. Hogy ezúttal is így történt, az elsősorban a világhírű rendező sara. Kusturica egyszerűen csőbe húzta a szép színésznőt, aki nyilatkozataiban hiába kerülte a politikát, kénytelen volt Dodikkal, Dačićtyal, Bećković akadémikussal kvaterkázni, pedig föltételezhetően több közös témát talált volna a művészvilág rangosabb képviselőivel.
Volt, ahogy volt, Bellucci már rég helikopterre szállt, és elhagyta a bérces Balkánt, de olyan nyomot hagyott, hogy még hetekig róla fognak cikkezni a pletykalapok. Azt követően, hogy minden mozdulatáról, minden kimondott szaváról beszámolt a sajtó, most a hűlt helye foglalkoztatja a közvéleményt. A 215-ös számú apartman és különösen az apartmanban található franciaágy, amelyen feküdt, az éttermi ebédlőasztal, melynél elköltötte a vacsorát… Olyan ez, mint Forgách András Chan Chu nevű hősének története: „Amikor a kolostorát már kezdték úgy emlegetni, hogy Chan Chu kolostora, Chan Chu fogta magát és útra kelt. Soha többé nem tért oda vissza, de ahány helyen megfordult, ahány helyen fölbukkanni látták, valamit rögtön elneveztek róla. Elég volt megérintenie egy tárgyat, elég volt valamit hosszabban szemlélnie. Chan Chu szenvedett.
– Én olyan hiú vagyok – mondta valakinek, aki egy darabon elkísérte az útján –, hogy szeretném az emlékemet is kitörölni a világból, de félek, hogy annak még a helyét is úgy neveznék: ’Chan Chu kitörölt emléke’, és ebbe még a halálom után is belebetegednék.
Az útitársa hallgatott. Később mindenhol csak úgy nevezték: Chan Chu útitársa (aki hallgatott).”
Monica Anna Maria Bellucci 1964-ben született az olasz csizma „közepén”, Città di Castellóban. Nagyon jól tanult, ügyvéd szeretett volna lenni; modellkedni kezdett, hogy ki tudja fizetni a tandíját a Università degli Studi di Perugián. Ám a modellkedéssel keresett nagy jövedelem és az utazások megváltoztatták elképzeléseit a jövőjéről és abbahagyta a jogi tanulmányait. 1988-ban Milánóba költözött. Az Elite modellügynökséggel kötött szerződést és csakhamar népszerű lett.
1989-ben Párizsban és New Yorkban is felfigyeltek rá. A Dolce & Gabbana és a francia Elle magazin címlapjain szerepelt. Ebben az időben támadt fel benne a vágy, hogy színésznő legyen, ezért színitanodába kezdett járni. 1990-ben kapta meg első szerepét a Vita con I figli című filmben. A népszerűség nagyon gyorsan utolérte. Több olasz és francia filmben is feltűnt, de az igazi nemzetközi áttörés 2000-ben következett be az Oscar-díjas Giuseppe Tornatore Maléna című filmjének bemutatóját követően. A háborús dráma hatalmas siker lett, Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
Bellucci játszott még többek között a Mátrix-trilógia második és harmadik részében, Mel Gibson A passió című filmjében (Mária Magdolnát alakította), a Grimm című fantasyben…
Bár magánéletével kapcsolatosan mindig szűkszavúan nyilatkozik, annyi bizonyosnak tűnik, hogy 1990-ben egy olasz fotóssal, Claudio Carlos Bassóval élt együtt. 1996-ban pedig megismerte jelenlegi férjét, Vincent Cassel francia színészt. Házasságukból két kislány született: Deva és Léonie. A többi, interneten fellelhető mérhetetlen mennyiségű információ pedig vagy igaz, vagy nem.
