Amióta beléptünk a XXI. század húszas éveibe, úgy tűnik, mintha felgyorsult volna a történelem menete. Az eltelt néhány évben ugyanis egyszerre több olyan jelentős esemény is történt a világban, amelyeket a históriás könyvekbe jó eséllyel olyan fordulópontként vagy legalábbis kiemelten fontos dátumként fognak feljegyezni, amelyek után a világ már nem ugyanolyan mint előtte volt. Elég ha csak 2020. március 11-ére gondolunk, amikor a WHO világjárvánnyá nyilvánította a Covid–19-et. A koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági és társadalmi zavarokat okozott a világban, amelyeket azóta sem hevert ki az emberiség. Az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem látott globális recessziót élhettünk át. A közösségi média óriási befolyásra tett szert, vele együtt pedig széles tömegekhez jutottak el az álhírek és a különféle összeesküvés-elméletek. Ha ez nem lett volna elég, 2022. február 24-én Oroszország Vlagyimir Putyin vezetésével háborút indított Ukrajna ellen. Ezzel együtt pedig a világ nagyhatalmainak ellentéte olyan mélységekre süllyedt, hogy a hidegháború több mint harminc évvel ezelőtti lezárása után ismét felsejlik a világháború és az atomháború réme. És minden bizonnyal ilyen dátumként fogják emlegetni majd 2023. október 7-ét is.
Mint ismeretes, ez utóbbi napon a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet meglepetésszerű támadást intézett Izrael ellen. A Hamász az övezetből rakéták ezreit lőtte ki a zsidó államra, oly sokat, hogy még az amúgy igen hatékony izraeli rakétaelhárító rendszer, a Vaskupola sem tudta kivédeni. Ezzel egy időben a terrorista szervezet egységei betörtek Izrael területére és több kibucban, valamint Szderót városában kegyetlen vérengzésbe kezdtek. A szélsőségesek nem kímélték még az időseket, nőket és a gyermekeket sem, sőt csecsemőket is megöltek. Még egy zenei fesztivál területére is berontottak, ahol mintegy kétszáz civilt, többnyire szórakozni vágyó fiatalt mészároltak le, néhány kilométerre egy izraeli katonai bázistól. A Hamász szélsőségesei végül több, mint ezer halottat hagytak maguk után, továbbá több mint kétszáz túszt hurcoltak magukkal, akiket azóta is fogva tartanak. Izrael e támadás után hadat üzent a Hamásznak. Három hétig bombázták a Gázai övezetet, majd a múlt vasárnap megindultak a szárazföldi hadműveletek is. Ezzel a föld egyik legsűrűbben lakott területe vált háborús övezetté.
Október 7-ére a neves brit lap, a Sunday Telegraph Izrael 9/11-eként utalt. A kitört újabb közel-keleti fegyveres konfliktust pedig a különböző híradásokban és elemzésekben Izrael–Hamász háború néven emlegetik. De bárhogy nevezzük is a most zajló eseményeket, egy biztos: 2020. március 11-e és 2022. február 24-e után a világnak egy 2023. október 7-ére volt a legkevésbé szüksége. Annál is inkább, mert Izrael és a Hamász háborúja könnyen lángba boríthatja az egész Közel-Keletet. 2022. február 24-én, amikor az orosz tankok behatoltak Ukrajnába, sokan tartottak a kitört lokális háború eszkalálódásától. E félelmek talán nem is voltak alaptalanok. Szerencsére e félelmek egyelőre nem váltak be, és bár a fegyverek azóta is ropognak az ukrán frontokon, eddig úgy tűnik, a háború megmarad két ország konfliktusának az ukrán határokon belül. A közel-keleti helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint a kelet-európai. Már az elmúlt hetek eseményei is jelzik számunkra, hogy az Izrael–Hamász háború bármikor kiszélesedhet. Amióta a Hamász rakétákkal támadja Izraelt, Libanon felől a Hezbollah siíta félkatonai szervezet is rakétacsapásokat intézett a zsidó állam ellen. Amióta pedig a Gázai övezet elleni izraeli szárazföldi offenzíva is megindult, Ciszjordániában is történtek összecsapások, jelezve azt, hogy a konfliktus könnyen többfrontos háborúvá alakulhat át. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy a környező iszlám országok, legfőképp Irán mit lép vagy éppen nem lép az izraeli offenzíva megindulásával. A perzsa állam ugyanis a Hamász egyik legfőbb támogatójának számít, amely már nem egyszer fenyegette meg Izraelt azzal, ha támadást indít a Gázai övezet ellen, megtámadja a zsidó államot. Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Államok elrettentésül több hadihajóját, köztük a legnagyobb és legmodernebb repülőgép-hordozóját, az USS Gerald R. Fordot küldte a térségbe. De még, ha a háború nem eszkalálódik és nem válik több frontossá, akkor is kérdés, hogy Izrael hogyan győzhet e konfliktusban, ugyanis harcát nem egy ország, hanem egy terrorszervezet ellen vívja. E szervezet tagjai pedig a civil lakosság körében bújtak meg. Lakótömbökben, kórházakban, iskolákban alakították ki főhadiszállásaikat és rakéta-kilövő állásaikat. Saját népüket használják élő pajzsként, azokat, akikre hivatkozva követik el véres tetteiket. Így pedig a civil áldozatok száma óráról órára csak nő, ezzel együtt pedig Izrael háborújának nemzetközi megítélése egyre csökken.
Az Izrael–Hamász háborúnak van egy további nem várt és a Közel-Keleten túlmutató drámai hozadéka is. Nem sokkal az után, hogy október 7-én a Hamász terroristái civileket mészároltak le, szerte a nyugati világban, az Európai Unió országaiban, többek között Franciaországban és Németországban, továbbá az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban leginkább az ottani arab bevándorlók nagy létszámú palesztinpárti tüntetéseket tartottak és tartanak azóta is. Ha ezeken a megmozdulásokon pusztán a palesztinok önrendelkezése mellett állnának ki és a gázai civil lakosság szenvedéseire hívnák fel a figyelmet, még nem lenne probléma, de a tüntetők a Hamászt és a véres október 7-ei eseményeket éltetik és antiszemita rigmusokat skandáltak. Bejárta a világot az a felvétel, amelyen a sydney-i Operaház lépcsőjén a palesztin zászlókat lengető tömeg azt üvöltötte: „Gázt a zsidóknak!” A helyzet odáig fajult, hogy szerte a nyugati világban számos antiszemita támadás történt. Sőt Oroszországban, abban az országban, amely saját narratívája szerint a nácik ellen harcol Ukrajnában, dagesztáni muszlimok megtámadtak egy repülőteret, hogy meglincseljék a Tel Aviv-i repülőjárattal érkező zsidó utasokat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ilyen jeleneteket utoljára az 1930-as években láthatott a világ. Tegyük azonban hozzá, hogy ezeken az Izrael-ellenes megmozdulásokon nem csak arab származású bevándorlók tüntetnek, hanem bizony az európai szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal hívei is megjelennek. Már az orosz–ukrán háború is igen megosztotta az európai társadalmat ukrán- és oroszbarát táborra, az Izrael–Hamász háború azonban egyenesen a nyugati nagyvárosok utcáira hozta el a közel-keleti szembenállást. És amíg a Gázai övezetben ropognak a fegyverek, a táborok között húzódó árkok is csak tovább mélyülnek.
Nyitókép: AP via Beta
