Háborúk, globális kereskedelmi láncok, mesterséges intelligencia, klímaváltozás, elektromos járművek, energiaárak, blokkosodás, infláció, adósság. Mindennapi életünk központi témái ezek, és az 54. davosi Világgazdasági Fórumon is ezekről beszéltek a napokban a résztvevők. Az idei rendezvény mottója A bizalom újjáépítése volt. Erre valóban nagy szükség lenne az egész emberiség szempontjából, de kérdés, hogy a rendezvény valójában mennyire tudta ezt elősegíteni. Pártolói szerint sokban, kritikusai szerint semennyire sem. Az évente a svájci üdülőhelyen, Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum eredeti célja a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, döntéshozói és tudósai közötti párbeszéd ösztönzése többek között a globális gazdasági és környezeti problémákról, a geopolitikai, valamint politikai aggályokról.
Nagyon sok megnyilvánulást, felszólalást, vagy elszólást, jövendölést és elemzést lehetne kiemelni a fórummal kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy mintegy 250 milliomos és milliárdos nyílt levélben kérte a Világgazdasági Fórumon összegyűlt elitet, hogy vezessenek be vagyonadót a szupergazdagok tulajdonára. Úgy fogalmaztak, hogy az adó nem ártana az érintett országok gazdasági növekedésének, miközben világszerte hozzájárulhat a közszolgáltatások magasabb szintjének eléréséhez, így pedig befektetést jelenthet az egész emberiség szempontjából egy demokratikusabbnak nevezhető jövőbe.
GLOBÁLIS VESZÉLYEK
A fórumot megelőzően idén is elkészítették a globális veszélyek listáját. Ez két- és tízéves időtávlatban tartalmazza azokat a jelenségeket, amelyek komolyan veszélyeztetik az emberiség jövőjét. A lista elején, a rövidtávon bekövetkező kockázatok között a félretájékoztatás, a szélsőséges időjárás és a társadalmi polarizáció szerepel. Érdekes módon a háborús veszélyek nem szerepelnek a lista élén. Pedig korunkról sokat elmond az is, mekkora üzlet ma a fegyvergyártás és a fegyverkereskedelem. A hosszú távon, tehát a tíz éven belül jelentős kockázatot magukban hordozó események között a szélsőséges természeti jelenségek, mint a klímaváltozás káros hatásai szerepelnek, de „természetesen” a mesterséges intelligencia hatása is felkerült a listára. Érdekes kettősség, hogy a mesterségest ebben a mondatban a természetes jelző illeti meg, ami önmagában mutatja a témakör ellentmondásos mivoltát. Érdemes visszatekinteni egy kicsit a múltba, és akkor láthatjuk, hogy 2010-ben a klímakatasztrófák még nem szerepeltek az élvonalban a kockázatok között, miközben ma már ezzel foglalkoznak legtöbbet a világ vezetői. Aztán 2016-tól az extrém időjárás és a természeti katasztrófák mennyiségének növekedése minden évben szerepelt a kockázati jelentésben. Az sem mellékes, hogy 2020 januárjában még senki nem számított arra, hogy egy járvány söpör majd végig az egész világon, ezért az nem is szerepelt a kockázatok között. 2018-ban és 2019-ben a toplistán megjelentek a kiberbűnözéssel kapcsolatos kockázatok is.
MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA
Ha az igazán nagyjátékosok megnyilvánulásait nézzük, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter országa szerepét hangsúlyozta. A világ első számú nagyhatalmának képviseletében azon meglátásának adott hangot, hogy az Amerikai Egyesült Államok nélkül hatalmi vákuum alakulna ki, az űrt pedig az USA-nál csak rosszabb szereplők tölthetnék be. A kínai miniszterelnök a világ üzleti vezetői előtt tartott beszédében a kínai gazdaság fellendüléséről számolt be. Kiemelte, hogy becslések szerint 2023-ban 5,2 százalékos gazdasági növekedést értek el, ami meghaladja a hivatalos 5 százalékos célt. Azt is hangsúlyozta, hogy a kínai gazdaság nyitva áll a befektetők előtt. Ferenc pápa is üzenetet küldött. A Szentatya abban emlékeztette a világ vezetőit az egész emberiség iránti kötelességükre. Peter Turkson bíboros olvasta fel az üzenetet, melyben a pápa rámutatott, hogy az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a békés együttélés és az átfogó fejlődés biztosítása mindenki számára. A davosi tanácskozás ezúttal „a nemzetközi instabilitás rendkívül aggasztó légkörében” zajlik – fogalmazott a Szentatya. A fórum lehetőséget kínál a világ vezetőinek arra, hogy innovatív módokat fedezzenek fel egy jobb világ építésére. Ferenc pápa arra buzdította őket, hogy találják meg a társadalmi kohézió, a testvériség és a kiengesztelődés előmozdításának módját. Greta Thunberg klímaaktivista is részt vett a fórumon. A beszélgetések során felszólította a globális energiaipart, hogy ne fektessen be fosszilis tüzelőanyagokba.
NYERESÉGES VÁLLALKOZÁS CSUPÁN?
A Világgazdasági Fórum története 1971-ig nyúlik vissza, amikor Klaus Schwab német közgazdász több száz nyugat-európai vállalatvezetőt hívott meg a davos-klostersi üdülőhelyen általa szervezett Európai Vállalatirányítási Szimpóziumra. Az eszmecsere szakmailag és nem mellékesen anyagilag is gyümölcsöző volt. Schwab nemcsak támogatókra talált, hanem 25 ezer svájci frank nyereséget is elkönyvelhetett. Azóta a profit többször megsokszorozódott. A tanácskozást 1987 óta Világgazdasági Fórum néven rendezik meg. 1989-ben a résztvevők több mint fele Európán kívüli országból érkezett. A Világgazdasági Fórumot 2015-ben hivatalosan is nemzetközi szervezetként ismerték el. Kritikusai szerint a davosi fórum nem más, mint a globális elit csúcstalálkozója, ahol a panelbeszélgetések és előadások hátterében, a nyilvánosságot megkerülve, hátsó szobák mélyén döntenek titokban a világpolitika és a gazdaság alakításáról. Mások szerint alkalom ez arra, hogy a világ leggazdagabb emberei és legbefolyásosabb politikusai úgy viselkedjenek, mintha sejtenének bármit is az emberek valós problémáiról. De olyanok is akadnak, akik szerint Davos csupán a 86 éves Klaus Schwab jövedelmező üzleti vállalkozása. Az pedig, hogy ki mit mond az előadásokon és a panelbeszélgetéseken, teljesen huszadrangú. Elon Musk is erre utalt, amikor néhány évvel ezelőtt azt mondta, nem azért nem ment el, mert nem akart egy ördögi cselszövés résztvevőjévé válni, hanem mert unalmasnak tartja. Davos nem old meg semmit, nem más csupán, mint önmagában is egy nagy haszonnal járó üzleti vállalkozás.
Nyitókép: Bohócruhába öltözött tiltakozó (Fotó: Keystone via AP/Beta)
