Korunk egyik talán legmegosztóbb személyisége Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, aki jelenleg egy szigorúan őrzött brit börtönben vár sorsára, miközben jogi csapata igyekszik kiharcolni az Egyesült Államoknak való kiadatásának eltörlését.
A WikiLeaks még 2006-ban alakult meg azzal az elsődleges céllal, hogy nagy politikai horderejű történeteket bizonyító belső, titkos dokumentumokat hozzon nyilvánosságra egy jól kereshető adatbázisban. A WikiLeaks-vezér a 2000-res évek végén vált igazán ismertté, amikor az amerikai hírszerző szervezetek több százezer szigorúan titkos aktáját nyilvánosságra hozta. Az oldalon megjelent anyagok alapján felvetődött az iraki és az afganisztáni háborúk során az amerikaiak által elkövetett háborús bűnök gyanúja. Ezek a dokumentumok egyebek mellett fényt derítettek a guantanamói börtön amerikai őreinek a terrorizmussal vádolt foglyokon elkövetett kínzásaira, ugyanakkor az amerikai belpolitikára is kihatással voltak a leleplezések.
Assange-ot a szigorúan titkos dokumentumok feltárása mellett Svédországban 2010-ben nemi erőszakkal és szexuális bűncselekményekkel is megvádolták, az amerikai és svéd elfogatása elől pedig 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségén keresett politikai menedékjogot, amit meg is kapott. Ezt a helyzetet 2019-ig élvezhette, amikor Ecuador megvonta tőle a menedékjogot, a brit hatóságok letartóztatták és azóta is börtönben ül.
Assange-ot sokan a szólásszabadság bajnokának tartják és több alkalommal is tiltakozásokat tartottak az esetleges kiadatása ellen. A legutóbb erre a londoni Királyi Bíróság előtt került sor, amikor felesége, Stella utalást tett a nemrégiben rejtélyes körülmények között elhunyt orosz ellenzéki politikusra, Alekszej Navalnijra, kijelentve, hogy „Alekszejt már nem lehet megmenteni, de Julian esetében még nem túl késő”. Véleménye szerint kiadatása esetén egy amerikai börtönben már meghalna. Szerinte a férje fizikailag túl gyenge, a hírhedt Belmarsh börtönben pedig egy magánzárkában tölti idejét, és szinte alig alszik.
Az egyebek mellett kémkedéssel vádolt Assange ügyében a londoni felsőbíróságon a múlt héten tartották meg a jogi csapatának kétnapos meghallgatását, amely alapján a bíráknak döntést kellett volna hozniuk a kiadatására vonatkozóan. A védőügyvédek a meghallgatás első napján elsősorban azt bizonygatták, hogy Assange kiadatása valójában veszélyt jelentene az életére, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok vádemelése politikai indíttatású. A védőügyvédek szerint Assange-ot nem mint kémet, hanem mint újságírót kellene vizsgálat alá vonni. Szerintük ugyanis Assange-ot olyan cselekményekért kívánják felelősségre vonni, ami bevett újságírói gyakorlatnak számít, vagyis olyan információszerzés, amely egyszerre igaz és közérdekű is. Véleményük szerint Assange-ot politikai véleménye miatt kívánják bíróság elé idézni, ugyanakkor fennáll a meggyilkolásának veszélye is, állításuk szerint ugyanis a CIA már 2012 és 2019 között, amikor Ecuador londoni nagykövetségén politikai menekültként élt, már megpróbálta ezt megtenni.
Az Egyesült Államokat képviselő Claire Dobbin érvelése szerint azonban Assange a bizalmas és titkos dokumentumok válogatás nélküli közlése miatt összeesküvésben vett részt és kémkedett, a közzétett iratokban szereplő személyeket pedig közvetlen veszélybe sodorta. A vádak között egyebek mellett az is szerepel, hogy több embert is rávett arra, hogy illegális módon szerezzenek meg dokumentumokat, és erre a célra hackereket is toborzott.
A kétnapos meghallgatást követően a bírák úgy határoztak, hogy az ülést berekesztik és egy későbbi időpontban hoznak majd döntést. Valójában arról kellene dönteni, hogy jogosak-e Assange védőügyvédjeinek követelései, vagyis helyén való lenne-e egy hosszabb tárgyalást tartani, ahol az ügyvédek részletesebben kifejthetnék álláspontjukat, ellenkező esetben az utolsó jogi akadály is elhárulna Assange kiadatása elől az Egyesült Államoknak. Ebben az esetben Assange legutolsó esélye a kiadatás elkerülésére az Emberi Jogok Európai Bíróságának beavatkozása lehetne.
Nyitókép: Egy tiltakozó a bíróság épülete előtt (Fotó: AP via Beta)
