A napenergia a Föld minden élőlényének éltető eleme. A növények színpompája, a gyümölcsök íze, a termés tápértéke, mind a napból veszi eredetét. A napraforgó, a hajnalka, és a növények különféle fajai arra fordítják a „fejüket”, amerről a fény jön. Még a legalacsonyabb rendű növények is valósággal értelmi megnyilatkozást mutatnak a nappal szemben. Amikor beköszönt a nyár, a szabadság, a vakáció, az emberek is igyekeznek egyre többet napfürdőzni, hiszen köztudott, hogy a napfény számos pozitív hatással bír. A legfontosabb feladata a D-vitamin-képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében, és épségben tartásában. Továbbá fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát, ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége. A napfény hatására ugyanakkor a közérzetünk és a kedélyállapotunk is javulhat. Mindannyian tudjuk azonban, hogy a túlzott napsugárzás súlyos károkat is okozhat bőrünknek. Rövid távon napégést, bőrpírt és hólyagokat eredményez, hosszú távon pedig hozzájárulhat a ráncok, a pigment- és az öregségi foltok, valamint a bőr rugalmasságának elvesztéséhez. A napégések gyakori ismétlődése növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát is.
Bőrünkre elsősorban az ibolyántúli, más szóval ultraviola (UV) sugarak is veszélyt jelentenek, ezek okozzák a különböző elváltozásokat, a lebarnulást is. Az UV-sugaraknak három változatát különböztetjük meg. Az UVA-sugarak egész évben, felhős napokon is jelen vannak, a föld felszínét érintő ultraibolya sugarak 95%-át teszik ki. Erős a hatásuk, átjutnak a felhőkön, az üvegen és a bőr felső rétegén, az epidermiszen is, de a bőr mélyebb rétegeibe is behatolnak. Ugyanakkor hozzájárulnak a ráncok, a pigmentfoltok, a bőröregedés jeleinek kialakulásához is. Az UVB-sugarak a földre jutó UV-sugarak mindössze 5%-át teszik ki. Az UVA-sugárzással ellentétben nem jutnak át a felhőkön és az üvegen, a bőr felsőbb rétegeit érik, bőrpírt, leégést okoznak. Az UVC-sugarakat többnyire elnyeli a légkör, így a problémát az UVA- és az UVB-sugárzás indukálja. Az ultraibolya sugárzás egyébként nem csak felülről érkezik. A napsugarak visszaverődése tovább fokozza hatásukat. A víz visszaveri a napfényt, de a homok, a szikla, a beton, sőt minden világos vagy fényes felület is. Tehát legyünk tisztában azzal, hogy árnyékban, a hegyekben, egy felhős napon, vagy a tél közepén is fokozott mértékű UV-sugárzás érhet bennünket.
Az UVB-sugárzás 11 és 15 óra között a legnagyobb és a legkárosabb. Lehetőleg ezt az időszakot ne a szabadban töltsük. Ha mégis így alakul, akkor még fokozottabban ügyeljünk arra, hogy napszemüveggel (amelynek UV-szűrővel ellátott lencséi vannak), kalappal vagy kendővel, valamint olyan ruhadarabokkal védekezzünk, amelyek lélegző anyagból készültek. Minél világosabb a bőrünk, annál nagyobb a veszélye, hogy gyorsan leégünk a napon, így a napozás időtartalmát lassan és fokozatosan növeljük, a bőrünknek és a nap erősségének megfelelő fényvédő termékek használata mellett. A napvédő készítmény védelmének erősségét a faktorszámok jelzik: az UVB-sugarak esetén az SPF faktor, míg az UVA-sugarak esetén a PPD faktor mutatja. Érdemes olyan napvédő krémet választani, amely mindkét sugárzás ellen hatékony védelmet biztosít. Az optimális UVB sugárvédelem érdekében a bőrgyógyászok a magas – SPF 30+, illetve a nagyon magas – SPF 50+ megjelölésű termékeket ajánlják. Használatuknál figyelembe kell venni, hogy akkor adnak nagy biztonságot, ha azok napozás előtt fél órával kerülnek a bőrre, de nagyon fontos a kenés megismétlése kétóránként, vagy még gyakrabban, amennyiben víz éri a testünket. Ügyeljünk arra, hogy megelőzzük a leégést, ha mégis megtörténik, legyünk vele tisztában, hogy a fájdalom és gyulladás a napozás után jelentkezik és 24 órán keresztül erősödik. A bőrtünetek mellett általános tünetek, mint amilyenek a fejfájás, a hidegrázás, a láz és a hányinger is jelentkezhetnek. A leégett bőrterületre használhatjuk az égési sérülésekre kifejlesztett termékeket, gyógykrémeket. Ezek enyhítik a fájdalmat, hűsítenek, nyugtatják, gyógyítják a hámréteget. Napozás után egyébként érdemes letusolni, és bőrünket nyugtató, hidratáló testápolóval is bekenni.
A gyermekek bőre több szempontból különbözik a felnőttekétől. A gyermekbőr védekezőképessége kevésbé fejlett, ezáltal érzékenyebb a napsugárzásra, így esetükben a fényvédelem még nagyobb hangsúlyt kap. A gyermekorvosok és bőrgyógyászok egyöntetű véleménye, hogy 3 év alatti kisgyermekeket ne tegyünk ki soha közvetlen napsugárzásnak. A csecsemők, gyermekek bőre ugyanis kifejezetten érzékeny, így nagy gondot kell fordítani a védelmükre. Elengedhetetlen számukra a kendő, kalap vagy napsapka, világos színű póló és a gyermekeknek szánt fényvédők fokozott használata. Érdemes a hipoallergén, parabén-, illatanyagmentes, víz- és izzadásálló, valamint fotostabil termékeket előnyben részesíteni.
Nyitókép: Illusztráció – Pixabay.com
