A keresztrejtvény a világ legnépszerűbb és legelterjedtebb szójátéka, amely ma már csaknem minden nyelven létezik, sőt még Braille-írással is rendszeresen megjelenik. Története a 19. századi Angliáig nyúlik vissza, az első keresztrejtvényt hivatalosan 1913. december 21-én publikálta Arthur Wynne, egy liverpooli származású újságíró, aki a New York World magazin vasárnapi mellékletében mutatta be a szókeresztezős játékot. Magyarországra éppen száz évvel ezelőtt, 1925-ben jutott el, amikor Kristóf Károlynak köszönhetően megjelent az első magyar keresztszórejtvény a Ma Este című újságban, egy 10x10-es mezőben, 17 fekete négyzettel és összesen 43 feladvánnyal.
A keresztrejtvények a mai napig népszerűek. A nyomtatott sajtóban megjelenő közkedvelt játéktípust nem ritkán nyereménypályázattal is kombinálják. Népszerűsége abban is keresendő, hogy csupán egy ceruzát és egy radírt, golyóstollat igényel. Az idők során rengeteg változata alakult ki, mindenki találhat a saját ízlésének megfelelőt. Az utóbbi években a fejtörők számos formája hódít az online térben is, ahol szintén sudokuzhatunk, de választhatunk a klasszikus keresztrejtvények valamelyikéből különböző nehézségi fokozatokban.
Egy jó rejtvény ismereteket közöl, a fősorok új információt nyújtanak. Vannak, amelyek egy bizonyos témakörre korlátozódnak, mások megfejtése után a rejtvény egyes válaszai egy híres mondást, életbölcsességet eredményeznek. Egy jó feladvány fejleszti a szókincset és a kifejezőkészséget is.
Bármi is az ok, amiért egy keresztrejtvényhez nyúlunk szabadidőnkben, várakozás közben, hosszabb utazások során, esetleg kórházban töltött napokban, abban biztosan sokan egyetértünk, hogy sivárabb lenne az élet nélkülük, velük viszont könnyebb. Elsődleges céljuk a szórakoztatás.
Bár nem vagyok rendszeres rejtvényfejtő – mondhatni az utóbbi években csak az évi szabadság idején időzöm el a „trükkös négyzethálók” világában –, gyerekkorom óta csodálom a rendszeres töltögetőket, s mondhatom, látok közöttük hasonlóságot. Jókedvűek, tájékozottak, választékos a szóhasználatuk.
S ha ma már online feladványok tömkelege is rendelkezésre áll, vannak családok, ahol manapság is az asztalon van egy-egy rejtvényújság, van ahol a kisunokákkal való foglalkozáshoz tartozik, van, ahol nem csak a magyar, de a szerb nyomtatott sajtótermékekben megjelenő szófejtőket is rendre kitöltik.
Sokaknál tehát napjainkban sem telik el 24 óra újabb feladvány nélkül. A könnyebbeket percek alatt megfejtik, de vannak emlékezetes feladványok, amikor több napig küzdenek, amíg rájönnek a megfejtésre. S ha nem adják fel, megtalálják a megoldást, a sikeres agytorna végén saját magukat veregethetik hátba jelképesen.
Nagyon jó érzés, amikor eljutunk a megoldásig. Ennek az aprónak tűnő sikerélménynek sokkal nagyobb jelentősége van, mint gondolnánk, mondják a hozzáértők. Hatására ugyanis az agyban dopamin termelődik, ezért ezt a sikerélményt szervezetünk egyfajta jutalomnak fogja fel. A rejtvényfejtés éppen ezért segít jókedvűnek és motiváltnak maradni. S mint már említettem, a szavak elhelyezésével, kitalálásával járó szellemi kihívás segíthet abban is, hogy jobban kommunikáljunk, szebben, választékosabban fejezzük ki magunkat. Az sem mellékes, hogy segít elterelni a figyelmet a hétköznapok feszültségeiről, vagyis kiváló stresszoldó. Kutatások is alátámasztották, hogy a rejtvényfejtés olyan módon stimulálhatja az agyi működésünket, amely lassíthatja a mentális hanyatlás folyamatát. Csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Egyes rejtvények nagyszerűek az új szavak és jelentésük megtanulásához, valamint a logikai képességek fejlesztéséhez. Növelhetik egy személy általános tudását.
S most, az ad apropót a jegyzetírónak, hogy a rejtvényfejtők napja 2007 óta február 3-a, mert a méltán közkedvelt magyarországi Füles rejtvényújság ezen a napon jelent meg 1957-ben. De nemrégiben volt egy hasonlóan jeles nap, január 22-e ugyanis nemcsak a magyar kultúra napja, hanem a rejtvényfejtők számára is fontos, 1925-ben ezen a napon jelent meg az első „keresztszórejtvény” a Ma Este hasábjain. A nyeremény is újszerű volt: az akkoriban divatos madzsong játékot sorsolták ki a helyes megfejtők között. A keresztrejtvény-fejtésnek nagyon gyorsan akkora divatja lett, hogy már ebben az évben megrendezték az első „megfejtőversenyt”.
A legenda szerint Kristóf Károly az elkészült alkotást szerette volna kipróbálni valakin, ezért leszaladt az EMKE kávéházba, ahol egy fiatalember éppen a verseskötetét árulta. Felhívta a szerkesztőségbe, és elé tette a feladványt, de a fiatalembert nem hozta lázba a trükkös négyzetháló látványa. „Van nekem elég rejtvény az életemben!” – mondta, azzal felállt és elment. A fiatalembert József Attilának hívták.
A fekete-fehér négyzetek világa által nyújtott szórakozás sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj például egy körúti bérház volt.
Szenvedélyes rejtvényfejtő hírében állt Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, Fischer Annie és Tolnay Klári is, akinek emlékszobájában ma is látható az a feladvány, amelyet közvetlenül a halála előtt kezdett el.
A keresztrejtvény magyarországi meghonosítója, Kristóf Károly több keresztrejtvénnyel nem próbálkozott, de alapító tagja és évtizedekig szerkesztője volt az 1957-ben elindított Füles rejtvényújságnak. Magyarország igazi rejtvénynagyhatalommá vált, a több száz rejtvénymagazin között számos, speciális típusú feladványokat tartalmazó újság is található.
Napilapunk melléklete, a Filkó is az olvasók kedvence. Az egyetlen vajdasági magyar rejtvényújság már két évtizede a Magyar Szó szerdai mellékleteként jelenik meg, és közelít a 800. számhoz.
Nyitókép: Pixabay
