Alkalmazottai ezreit küldte „szabadságra” az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynöksége (USAID), amely arról ismert, hogy a közelmúltig a mindenkori szövetségi kormánytól évente kapott hatalmas összegekből – deklarált feladatként – egyebek mellett külföldi segély-, humanitárius-, oktatási-, egészségügyi-, élelmezési-, fejlesztési és más programokat támogatott, finanszírozott, irányított, illetve bonyolított le. Olyanokat, amelyek Washington szemében jónak, hasznosnak tűntek, s az érdekeit szolgálták a kiválasztott helyi kedvezményezettek segítségével.
A maga nemében a legnagyobb állami segély- és adományozó szervezetként működött a külügyminisztérium iránymutatásai alapján, ám a központi kormányzattól függetlenül. A világ humanitárius segélyeinek több mint 40 százalékát biztosította.
Ám január 20-án döntő fordulat következett be a tevékenységében. Mindjárt azután, hogy aznap hivatalba lépett az új amerikai elnök. Donald Trump ugyanis aláírta azt a rendeletet is, amely a USAID-re vonatkozik. Döntését több cél vezérelhette. Mindenekelőtt az, hogy a (nemrég még) kiterjedt nemzetközi hálózatot fenntartó ügynökség munkáját össze akarja hangolni az Egyesült Államok új prioritásaival, valamint megváltozott nemzeti érdekeivel és (kül)politikájával. Feltételezhetően az is szándékában áll, hogy rendet tegyen a szerteágazó rendszerben, amelynek működése még nem zavarta az első elnöki mandátuma alatt, vagyis 2017 és 2021 között.
Rendelete úgy fogalmaz, hogy felülvizsgálat és átcsoportosítás végett 90 napra felfüggesztik a segélyezést, illetve a USAID (nemzetközi) programjait és finanszírozásukat. A (külföldi) támogatottak, illetve kedvezményezettek munkájának és a kifizetések teljes leállítására január 24-én adott utasítást Marco Rubio külügyminiszter, aki azóta további döntésekre is vállalkozott. Beolvasztva a USAID-ot a minisztériumba, és saját irányítása alá vonva, lényegében megszüntette annak autonómiáját.
Egyéb intézkedéseket is kilátásba helyezett, mert szerinte „a USAID nem működőképes”, ami pedig eddig ott zajlott, nem folytatódhat. Utasításba adta, hogy a pénzátutalásokat (a felülvizsgálat után) csak az ő jóváhagyásával lehet elindítani.
A döntés teljesen felforgatta a USAID működését, s majdnem meg is bénította azt. A pénzek befagyasztása és a programok leállítása mindenütt nagy riadalmat keltett. Néhány kivételtől eltekintve. A rendelet ugyanis nem vonatkozik az ukrajnai fejlesztésekre, a nemzetközi humanitárius programokra, a (válságövezetekben a túlélést biztosító) sürgősségi élelmiszer-segélyezésekre, valamint Izrael és Egyiptom katonai támogatására.
A USAID által korábban támogatott, s a trumpi intézkedés hatálya alá eső (segély)szervezetek, alapítványok, egyesületek, intézetek, közösségek, testületek, szerkesztőségek nehéz helyzetbe kerültek. Vezetőik már a programjaik túlélési esélyeit vizsgálják. Attól tartanak, hogy a kifizetések blokkolása miatt nem tudják kihúzni 90 napig. Néhol már fel is mondtak az alkalmazottaknak, másutt erre készülnek.
Az ügynökség washingtoni központjára a múlt hétfőn lakat került. A dolgozók egy részét előzőleg fizetett szabadságra küldték. A többieket pedig nem engedik be az épületbe.
Elégedetlen alkalmazottak és alvállalkozók emiatt tüntetést tartottak Washingtonban, ahol „ellenséges hatalomátvételnek” minősítették a központ bezárását. Trumpéknak ugyanakkor megüzenték: az ügynökség külföldi segélyprogramjait meg kell védeni, mivel azok világszerte életeket mentenek.
Az 1961-ben alapított USAID nemrég még mintegy tízezer embert foglalkoztatott; kétharmadukat az Egyesült Államokon kívül, több mint száz országban. Mindig tekintélyes summa felett rendelkezett. Az államtól rendszeresen kapott apanázs zöme a kedvezményezetteknél kötött ki. (Csak a 2023-as pénzügyi évben ötvenmilliárd dolláros költségvetéssel működött.)
Finanszírozott (fejlődő országokban) csoportokat az egészségügyi szolgáltatóktól és katasztrófaelhárítóktól kezdve a taposóaknák hatástalanításán és a szegénység csökkentésén dolgozókig. Támogatott úgynevezett demokráciaerősítő tevékenységeket, reformokat, kormányfüggetlen tömegtájékoztatási eszközöket, s hozzájárult humanitárius célok megvalósításához is.
Bár működtetésével az USA a világ legbőkezűbb szponzorává, segélyezőjévé vált, a szervezetet gyakran érték támadások nemzetközi politikai szerepvállalása miatt. Kritikusai szerint beavatkozott más államok belügyeibe. Részben úgy, hogy olyan civil szervezeteket, sajtóorgánumokat és csoportokat is finanszírozott, amelyek szemben állnak a helyi hatalommal. Megvádolták azzal is, hogy többfelé olyan alapítványokat, egyesületeket pénzelt, amelyek álcázott amerikai kémközpontokként (is) működtek, vagy rendszer- és társadalomellenes, felforgató tevékenységet folytattak egy-egy országban, igyekezve befolyásolni, néhol pedig – szükség esetén az Egyesült Államok elvárásainak megfelelően, akár kormánybuktatással is – teljesen megváltoztatni a belpolitikát. A USAID több külföldi kedvezményezettje kapta meg a stigmát, hogy humanitárius segítségnyújtás leple alatt illegális migránsok utaztatását segíti, Amerika politikáját népszerűsíti, illetve a Washingtonból felügyelt, s mindent behálózó nagytőke érdekeit képviseli.
Az utóbbi években az USA szövetségi parlamentjében a – Trumpot támogató – Republikánus Párt több politikusa rendszeresen bírálta az ügynökség tevékenységének bizonyos elemeit, sőt sok programját feleslegesnek minősítette. Közöttük az abortusszal, a genderpolitikával, az ideológiai programokkal, vagy a nemváltó műtétekkel foglalkozó konferenciákat, rendezvényeket.
A kérdés immár az, hogy Trump rendelete milyen hatással lesz hazája globális segélyezési rendszerére, s külpolitikájára, merthogy az ügynökség annak alakításában is szerepet játszott. Sokan attól tartanak, hogy az elnök döntése megtépázza az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét, hírnevét, és súlyosan érinti azokat az országokat, amelyek valóban rászorulnak a – számukra olykor életmentő – segítségre. Ám Trump támogatói úgy vélik, hogy a felülvizsgálat, a kifizetések zömének blokkolása és az egyéb intézkedések az amerikai érdekeket szolgálják.
A világ leggazdagabb emberének tartott Elon Musk multimilliárdos, akit Trump a szövetségi kormányzati kiadások megnyirbálásával bízott meg, mielőbb véget vetne a hercehurcának. A minap radikális megoldást javasolt. A tulajdonát képező X közösségi oldalon bűnszervezetként említette a USAID-ot, és a kimúlását vizionálta. Röviddel később már arról beszélt, hogy az ügynökség az „Amerikát gyűlölő radikális baloldali marxisták viperafészke”, és – az elnökkel együtt részben ezért – támogatja a bezárását. Trump ezt így még nem fogalmazta meg nyilvánosan, de közölte: minden sor, amit átnéz a USAID-eseményekkel és átutalásokkal kapcsolatban „vagy korrupcióról szól, vagy nevetséges”.
Nyitókép: Szimbolikus sírkő és a kegyelet virágcsokra a USAID bezárt washingtoni központja előtt (Fotó: AP via Beta)
