Nem hiszem, hogy bárki is meg tudná mondani, hogy mikor lesz ismét zökkenőmentes, zavartalan az ország mind az 1773 általános- és középiskolájában a tanítás.
Arra vonatkozóan, hogy hány iskolában van teljes munkabeszüntetés, egyetlen adat áll rendelkezésünkre, az oktatási minisztériumé. Legutóbb pénteken a miniszterhelyettes nyilatkozott erről a Blic napilapnak. Mint mondta, a minisztérium naponta kap helyzetjelentést, s e szerint az oktatási intézmények 5 százaléka az, ahol egyetlen tanár sem tart órákat.
A négy reprezentatív pedagógus szakszervezet és az oktatási minisztérium megállapodása elégedetlenséget váltott ki a többi szakszervezeti tömörülés körében, tehát az iskolák egy részében folytatódott a sztrájk. Akkor a nem reprezentatív szakszervezetek részéről olyasmi is elhangzott, hogy e négy reprezentatív szakszervezet létszámát tekintve már régóta nem tekinthető többséginek, tehát az általuk aláírt megállapodást, amely ellen egyébként is több kifogásuk van, ezért sem fogadják el. Sajnálatos, hogy az évek során nem született felmérés, melyik szakszervezetnek ténylegesen hány tagja van, melyik tekinthető többséginek, melyik nem, és nincs adat arról, hány olyan pedagógus dolgozik az iskolákban, aki egyik érdekvédelmi szervezethez sem csatlakozott.
Vannak olyan középiskolák, ahol a tanulók plénuma döntött úgy, az egyetemisták példája nyomán, meghirdeti az iskola blokádját. – A plénum azonban csak egy informális szerveződés, az oktatási törvény nem említ ilyesmit, és egyébként is, ezen az összejövetelen nem minden diák volt jelen, szavazta meg a blokádot. Igaz, a többiek hallgatólagosan elfogadták. De hogy fogják ezeket az órákat bepótolni? Már három hete nem járnak iskolába – kesergett az egyik édesapa. Nem minden szülő gondolkodik így, vannak olyan szülők, nagyszülők, akik támogatják az iskolai sztrájkot. Újvidéken például a minapi tiltakozó megmozdulás során az összegyűlt tanárok, szülők, nagyszülők részéről az is felvetődött, felül kell vizsgálni, minden iskolaépület biztonságos-e, rendelkezik-e minden szükséges dokumentációval, engedéllyel. S az oktatási rendszer átfogó reformját is sürgették. Több évtizedes problémák kerülnek most felszínre.
A szülők többségét azonban pillanatnyilag az foglalkoztatja, mikor lesz ismét minden iskolában zökkenőmentes a tanítás, és ahol most munkabeszüntetést tartanak, hogyan pótolják be az elmulasztott órákat, tananyagot. Az oktatási minisztériumhoz ezeknek az iskoláknak a többsége elküldte a pótlásra vonatkozó tervet. A miniszter asszony is megbeszéléseket folytat a sztrájkban álló iskolák vezetőivel. A tervekben szerepel az, hogy a megszokottnál intenzívebb 30 perces órákat kell tartani, napi nyolc tanórát iktatnának be az órarendbe, szombatonként is lehetne pótolni, meg 5 nappal a tanév is meghosszabbítható. Elegendő lesz-e ez, hogy elsajátítsák a tananyagot, vagyis a tantervi követelményeket, rögzüljön, megszilárduljon bennük a tudás, elmélyüljön a rendszeres tanulási rutin? A cél, hogy minél kevesebb fehér lyuk maradjon a tudás szövetén, sikerüljön visszazökkenni a diákoknak a napi tanulás megszokott rendjébe.
Nem tudni, hogy a diákok hogyan vélekednek az elmulasztott órák pótlásáról, mennyire partnerek például abban, hogy esetleg szombatonként is járjanak iskolába.
Az egyetemi hallgatók esetében is felmerül, hogy hogyan lehet pótolni, erre is az egyetemeknek tervet kell készíteni. Vannak olyan karok, ahol egy, másutt három vizsgaidőszak is kimaradt november óta, a gyakorlati képzések is elmaradtak, s vannak fakultások, ahol a gyakorlati ismeretek nagyon fontosak, például a műszaki tudományoknál, az egészségügyi szakoknál. Mi lesz azokkal, akik ösztöndíjat kapnak? Akik befizették a tandíjat? Kérdések tömkelege, amelyeket pillanatnyilag senki sem tud megválaszolni.
A hírportálokon arról olvashatunk, hogy az egyik belgrádi gimnázium igazgatója arról értesítette a szülőket pénteken, hogy hétfőtől az elsősök, másodikosok és harmadikosok esetében áttérnek ebben az oktatási intézményben az online oktatásra, a diákok biztonsága érdekében. Azok a negyedikesek, akik akarnak, továbbra is részt vehetnek az órákon azoknál a tanároknál, akik nem sztrájkolnak. A diákok a plénumon egyébként itt is blokádot hirdettek, és ha nem is mindennap, de bizonyos rendszerességgel az alsóbb osztályok tanulói is beülnek a tantermekbe. Mint egy korábbi híradásban olvastuk, a szülők egy része kérte az igazgatót, hogy a diákok érdekében szüneteljen a munka az intézményben, amíg nem teremtődnek meg a feltételek a zavartalan oktatáshoz. Amikor az online óratartás hírére a tanulók a szülők egy részének kíséretében hétfőn reggel megjelentek az iskolában, zárt tanteremajtókra találtak. A közösségi felületeken egyes szülők az igazgató egyoldalú döntését a blokád obstruálásának minősítették. Az iskolavezetés azzal érvelt, hogy az iskolába be-betérő diákok nem megfelelő módon viselkedtek, a biztonságuk érdekében volt/lenne szükség e megoldásra. A diákok elutasították az online oktatás lehetőségét, híradások szerint a szülők 70 százaléka nyilatkozott ezzel kapcsolatban, s a véleményt nyilvánítók 90 százaléka a diákok mellé állt. Hétfő délelőtti az egyik újvidéki általános iskolában a szülők egy csoportja tüntetett, s megmozdulásukon az illetékesektől a dél-bácskai körzetben a tanév félbeszakítását követelték. Mint mondták, az iskolában vannak olyan osztályok, ahol rendes mederben folyik az oktatás, vannak, ahol egyáltalán nincs tanítás, más osztály diákjai közül mindössze 5 jelenik meg, megesik, hogy összevonnak tagozatokat, s azok a pedagógusok, akik dolgoznak, nekik tartanak órát, gyakran van lyukasóra. Tehát, iskolán belül is igen tarka a helyzetkép. Amíg minden iskolában nem indul meg zökkenőmentesen a tanítás, nem kellene ezeknek a gyerekeknek se iskolába járniuk, véli a szülők említett csoportja. Ezt a követelésüket az oktatási hatóságoknak is átadják a mai, szerdai tiltakozó megmozduláson.
Tehát, cseppet sem egyszerű a helyzet az oktatásügyben. Sőt, mind bonyolultabbá válik. Patthelyzet, ami senkinek sem jó.
Nyitókép: Pixabay
