2024. szeptember 2., hétfő

MAGYARZÓ PISTIKE MESSÉI

Ámazonban úgy látszik, hogy a pekingi olimpián főleg a szorgalmas kínai sportolóknak meg az amcsi úszóknak terem babér, vagyis aranyérem, a mieink pedig a híres Kuberten báró szavaival vígasztalódnak: nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Eszi fene azt a vacak érmet!

Ámazonban úgy látszik, hogy a pekingi olimpián főleg a szorgalmas kínai sportolóknak meg az amcsi úszóknak terem babér, vagyis aranyérem, a mieink pedig a híres Kuberten báró szavaival vígasztalódnak: nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel. Eszi fene azt a vacak érmet!

-Bevallom, én több győzelmet és kevesebb magyarázkodást vártam olimpikonjainktól és kísérőiktől - jegyzé a lehangolt Zacsek. –Eléggé elkeserítő az eddigi bilansz, ha csak azt számolom, hogy mennyi pénzembe került nekem ez az egész cécó.

-Ne legyen ilyen smucig, zomzéd - inté őt atata. –És az a rengeteg izgalom, amit drukkolás közben átél, nem érte meg? Arra is gondoljon, hogy negyven fokos pokol van Pekingben, a szmogról nem is beszélve! Szeretném magát látni, hogy karatézna egy ferdeszeművel ilyen kánikulában!

-Azért hiányolom az érmeket különösen a szerb sportolók esetében, mert még a Borisz elnök is vette a fáradságot, és személyesen utazott Pekingbe, hogy buzdítsa őket a három ujjával. Míg más vezetők diszkréten integettek a megnyitón, ő olyan lelkesen csápolt magasba emelt karjaival, hogy még az amerikai elnök is megkérdezte tőle: ugyan mit jelent a három ujj a zerbeknél?

-Talán azt, hogy három tenger mossa az ország határait – okoskoda amama. - Vagyis mosta volna, ha a Zlóbóék megcsinálják a Nagy-Zerbiát.

-Ne beszélj szamárságot Tematild! – izgula atata. –Nem gondolod, hogy az elnök a befuccsolt birodalmat ünnepli az olimpián?! A három ujj a Vucse találmánya, és azt jelenti, hogy a bibliai Szentháromság védelmezi az országot. Mások szerint a három történelmi hőst: Szent Szávát, Karagyorgyorgyét és Vuk Karadzsicsot jelenti.

-Érdekes ez a történelmi magyarázat, Tegyula. Egyedül azt nem értem, hogyhogy csak most találták meg az utóbbi hős táskáját a batajnicai úton.

-Matild! Az a táska a másik Karadzsicsé, a Radováné volt, akit csak az elvakult patrióták tartanak hősnek. Az eset különben azt bizonyítja, hogy milyen becsületes népek laknak arrafelé: három hétig ott hevert az a táska az árokparton, benne a Radován hordozható számítógépével meg a Bibilával, és senki sem nyúlt hozzá! Végül egy lelkiismeretes megtaláló bevitte a rendőrségre.

-Nohát, ilyen mulatságos dajkamesét már régen hallottam, zomzéd! – röhöge a Zacsek. –Még ha azt mondják, hogy megtalálták a táskát a komputer nélkül, talán elhiszem nekik. Hajde de, a Bibliát is visszaviszik. De hogy valaki három hét után maradéktalanul bevitte a rendőrségre az egészet, azt meséljék az Ivica belügyminiszternek!

-Nem kell mindjárt meghazudtolni a kormányt, Zacsek. Mi van abban, hogy valaki három hétig magánál tartotta azt a laptopot? Megnézte, hátha van benne pornófilm.

-Nem a pornófilm érdekelte az állítólagos megtalálót – kontráza a Zacsek. –Hanem azt nézte, hogy nincs-e valami terhelő adat a mai belgrádi vezetőkről, mondjuk épp az Ivicáról, amiből kínos lenne Hágában. De az is lehet, hogy külföldi ügynökök is szerettek volna belepillantani.

-Magának olyan dús a fantáziája, Zacsek, mint egy balkáni krimi írónak. Mindent feketén lát. Vígasztalódjon már egy kicsit, gondoljon a héten lezajlott vidám gucsai fúvósfesztiválra.

-Hát az tényleg elég mulatságos volt! Amikor egy ilyen a dobhártyarepesztő, slyivovicás dáridót kineveznek nemes kulturális hagyománynak. Mire rögtön ott teremnek a politikusok, és elvegyülnek a nép dülöngélő fiai között.

-Nem is tudtam, hogy a kapitális Vélyó rokona a Zlóbó volt főminiszterének, a Merkonyicsnak – csodálkoza amama.

-Honnan veszed ezt a marhaságot, Tematild? Éppen hogy sokáig legádázabb politikai ellenfelek voltak.

-Onnan, hogy benne volt az újságban a képük, ahogy a Vélyó ráborul a Merkonyics vállára. Biztos ő az onklija.

-Inkább a bánatát sírta el az utódjának az ötödik slyivka után – szóla atata. -Hogy nem sikerült megvalósítani élete álmát: megépíteni az autóutat Horgostól Pozsegáig, vagyis a választókerületéig. Amin a dél-szerbiaiak jártak volna a szabadkai nájlonpiacra.

-Az ő álma is úgy szertefoszlott, mint a kedves anyósomé – példálóza a Zacsek. –Örökké az utazásról meg a tengeri hajókirándulásokról álmodozott. Meg is sajnáltam, és váltottam neki egy évi buszbérletet. Utazhat a Teleptől a Heréskertig, amennyit csak akar!

Jaés a Zacsek amerikai nagynénjének szintén a hajókirándulás a gyengéje. Felszállt az óceánjáróra, odaállt a korlát mellé, és két kézzel szorította a kalapját, le ne vigye a szél. Egy idősebb úriember illedelmesen megszólította:

-Elnézést, hölgyem, ha nem vette volna észre, az erős szélben felrepült a szoknyája. Miközben a kalapját fogja, lent mindene kilátszik!

-Igen, tudom. De amit ott lent lát, az már mind 85 éves, a kalapomat meg csak tegnap vettem.