2024. szeptember 2., hétfő

MAGYARZÓ PISTIKE MESSÉI

Ámazonban amama totál megsértődött atata nőnapi smucigsága miatt.

– Elvártam volna Tegyula, hogy ne csak egy nyeszlett hóvirággal állíts be ezen a szép ünnepen, amikor végre mindenki a nőket dícsérgeti, hanem elvigyél vacsorázni valamilyen romantikus Duna parti vendéglőbe. És miközben a pincér kibontja a pezsgőt, te azt dúdolgatod szerelmesen a fülembe, hogy Csak egy kislány van a világon… Előtte elmentem volna a fodrászhoz meg a kozmetikushoz, hogy jobban tetszek neked.

– Hol élsz Tematild?! – izgula atata. – Most akarsz romantikázni, amikor ég a ház? Amikor minduntalan takarékosságra intik a jónépet a válság miatt? Hallottad, hogy mit mondott a Borisz elnök: túl sokat költünk, többet, mint amennyit megkeresünk, és véget kell vetni ennek a rossz szokásnak. Ezért majd mi is szépen itthon vacsorázunk. Legfeljebb a nőnap tiszteletére én fogok elmosogatni.

– Tudja mit, zomzéd? – jelentkeze a Zacsek. – Én majd akkor veszem komolyan az ilyen felhívásokat, ha azt látom, hogy a kormány is elkezd takarékoskodni. Például úgy, hogy csökkenti a duplán fizetett tanácsadók és szakértők hadseregét.

– Ejnye Zacsek, magából már megint a dühös kisember beszél – inté őt atata. – Nem akarja talán felborítani a pártok közti harmóniát?! Szépen álláshoz jutatták a facér kádereiket a kormányhivatalokban, ahonnan nem lehet őket csak úgy, mirnix-dirnix kirúgni. Menjenek talán az állásbörzére?

– Miért ne, ha már a sógorom is oda került? Egy ilyen ágrólszakadt ország aligha engedheti meg magának, hogy huszonnyolc minisztere legyen, több, mint a néhai Marjanovics idejében. Ráadásul olvasom, hogy a minisztereknek 43 helyettese és 115 segédje van, csupa százezres fizetésekkel. Könnyű így pöffeszkedni, az én adómból!

Jaés a Zacsek kérdi sógorát, hogy talált-e már valamilyen melót?

– Igen – húzza ki magát a sógor. – Ellenőr lettem.

– Nocsak! És mit ellenőrzől?

– A kukákat, hogy van-e bennük valami ehető.

Ámde nemcsak a begyűrűző krízis veszélyeztet mostanában, hanem az összevissza röpködő égitestek is. Amama tiszta ideg lett a hírektől.

– Hallottad Tegyula, hogy majdnem összeütköztünk egy száguldó aszterixszel? Nem kéne bekészíteni egy kis lisztet meg olajat, ha legközelebb megint célba vesz minket?

– Ne beszélj hülyéséget Tematild! Az Aszterix egy képregény figura, ami pedig elsuhant hetvenezer kilométernyire a Földünktől, az aszteroida, vagyis egy háztömbnyi nagyságú kisbolygó volt. De hiába is izgulsz, mert az ilyesmi szerencse dolga, mint a lottó főnyeremény. Mellesleg ez a rakoncátlan kisbolygó legközelebb tízezer év múlva fog erre száguldozni.

– Teljesen megnyugtattál, Tegyula, mert már kezdtem félni, hogy ezer év múlva lesz a randevú.

A Sztanisics Jovica volt mindenható kémfőnök pedig a CIA embereivel randevúzott a kilencvenes években, de ez csak most derült ki.

– Meg vagyok döbbenve, zomzéd – ámuldoza a Zacsek. – A Zlóbó jobbkeze lepaktált a genocid ellenséggel?! De hogy csinálta ezt? Délelőtt elküldte Boszniában a börtöntöltelékekből alakított hírhedt halálbrigádokat etnikai tisztogatásra, este pedig beszámolt róla a CIA-nak? És mindezt a főnöke háta mögött?

– Hja Zacsek, egy előrelátó ügynök gondoskodik a jövőjéről – okítá őt atata. –Arra az esetre, ha füstbe mennek a birodalmi álmok. Most pedig, hogy szorul a hurok a nyaka körül Hágában, megpróbálja angazsálni az amcsi megbízókat.

– Ezek nekem olyan érthetetlen dolgok, mint a szkupstinai fantom – szögezé le amama.

– Honnan szeded Tematild ezt a marhaságot? – izgula atata.

– Nem én szedem Tegyula, hanem a radik állítják, hogy valamelyik éjjel fantom járt a szkupstinai irodájukban, és otthagyott nekik egy borítékot, benne a Tómó lemondásával.

– Hát eléggé misztikus dolgok történnek abban a képviselőházban – röhöge a Zacsek. – Egyszerre előkerült hét volt radi képviselő lemondása, amiről eddig azt állították, hogy nem is léteznek! Biztosan a Poplázics radi honanya varázsolta oda, hogy bosszút álljon a hűtlen Tómón.

Jaés a nem éppen a szépségéről ismert képviselőnő talál egy varázslámpát, melyből nyomban előjön a dzsinn. Kész teljesíteni úrnője minden kívánságát.

– Teremtsd meg Nagy-Szerbiát!

– Fú, az nagyon nehéz, tudod, a nagyhatalmak nem engedik. Kérj valami könnyebbet!

– Jó, akkor változtass engem bájos ifjú hölggyé!

– Hogy is mondtad, mekkora legyen Szerbia?