Kereken egy évvel ezelőtt lapunk is hírül adta: a határon és tengeren innen meg túlról is érkező támogatások ellenére nem tudott talpon maradni a gazdasági versenyben a pozsonyi magyar könyvesbolt, így kénytelen volt bezárni kapuit. Nos, friss hír szerint a dolog rendeződni látszik, a szlovák fővárosban élő magyarságnak újra van könyvesboltja, az üzlet a magyar kultúra napjának alkalmából nyílt meg a pozsonyi Magyar Intézet Nappali Kávézójában. A Felvidéken – ugyanezen a napon – kiosztották a Csemadok Életműdíjakat. Elismerésben részesültek azok a személyek, akik már korábban is tevékenyen részt vettek a szervezet irányításában és működtetésében, például a somorjai Bauer Győző professzor, akadémikus. Közben éppen Somorján ezekben a napokban felvidéki magyar fiatalok egy csoportja óriásplakátokkal kampányolt az anyanyelvi oktatás és a gyerekek magyar tannyelvű oktatási intézménybe való beíratása mellett, a közelgő iskolai beíratások apropóján. A kezdeményezéshez négy helyi közismert személyiség – Nagy Myrtil néptáncos, György András református lelkész, Orosz Csaba olimpikon és Kovács Koppány, a Rómeó Vérzik zenekar frontembere – adta nevét és arcát. Az idén Európa Kulturális Fővárosaként Kassa óvárosában pedig teret neveztek el Márai Sándorról.
A végekről érkező hírekből válogatva tapasztaljuk, hogy az ünnep áthullámzott Kárpátaljára is, ahol többnapos rendezvénysorozattal emlékeztek. Ungváron a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata Shakespeare Vihar című drámáját vitte színre, Beregszászon pedig a helybeli művészeti iskola növendékei és a főiskola színjátszó szakköre mutatta be a magyar kultúra napjának szentelt ünnepi műsorát, hasonló rendezvényt tartottak Munkácson is. A Romániában élő magyarság koncertekkel, színházi előadásokkal, szavalóestekkel és maratoni felolvasásokkal jelölte meg a jeles dátumot, Kolozsváron pedig a magyar kultúra napja alkalmából először adták át a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat. Az elismerések sorozatát egy másik esemény is gazdagította: a népművészeket tömörítő romániai népművészeti akadémia (Academia Artelor Tradiţionale din România) tagjává vált Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő. Homályt vet a képre azonban egy másik hír, mely szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nem tudja tovább támogatni az egyetemeken tanuló csángó hallgatókat, a csángó oktatási programot átvevő Romániai Magyar Pedagógus Szövetség költségvetésében sem szerepel a csángó egyetemisták támogatása.
Szlovéniában a Lendvai Könyvtár új igazgatójaként Halász Albert arról számolhatott be, hogy az intézmény tavaly közel hetvenezer eurót költhetett új könyvekre és állománybővítésre, s nyilván így lesz ez az idén is. Tájékoztatója szerint főleg a digitalizálás terén szeretnének előbbre lépni, fontos továbbá a kulturális hagyaték ápolása és bemutatása: erre vonatkozó terv a Völgyifaluban lévő, a Maribori Levéltár által felgyűjtött (egyébként pusztulással fenyegetett) anyag rendezése. Összességében azt szeretné, ha a könyvtár (a mandátuma alatt) a kölcsönzésen kívül az értelmiségiek gyülekezőhelyévé válna.
Írásunkat csak ízelítőként szántuk, egy kultúra sok helyen és sokféleképpen való felmutatásának (mindenképpen hézagos) lajstromaként, így a továbbiakban az ünnepi színhelyeket illetően csak néhány városnév felsorolására szorítkozhatunk: Bécs, Bukarest, Brüsszel, London, Moszkva, Párizs, Róma, Szófia és Varsó. Nos, a távoli Ausztráliában sem feledkeznek meg erről a dátumról, az esedékes rendezvényen a flemingtoni, a bankstowni és a canberrai Árpádházi Iskola diákjai lépnek fel, továbbá énekesek és tánccsoportok, lesz egész napos népművészeti kirakodó vásár, a rendezőség pedig azt kéri, hogy „lehetőség szerint mindenki magyar népviseletbe öltözve jelenjen meg”. Végállomásként: a zágrábi Ady Endre Kultúrkör korondi kerámiákból, kalotaszegi hímzésekből és a szecesszióval foglalkozó könyvekből rendezett kiállítást a magyar kultúra napjának tiszteletére, a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége (HMIK) szervezésében a drávaszögi Laskón volt emlékezés, a Magyar Egyesületek Szövetsége Életműdíj kitüntetéseit pedig Pélmonostoron adták át. Legvégül: a minap megalakult a Krk-szigeti magyarok egyesülete. Horvátország legnépesebb (a Kvarner-öbölben elhelyezkedő) szigetén tizenhétezer ember él. A szigetlakók közül nyolcvanan vallották magukat magyarnak, és legalább százan rendelkeznek még magyar gyökerekkel.
