A nyugati kultúrkör anyagi jólétre és testi szépségre épülő fogyasztói társadalma valódi fétisként kezeli a fiatalságot, amiben az utóbbi évtizedek során hathatós támogatásra lelt az egészségiparban, a szépségápolásban, a plasztikai sebészetben, az edzőtermekben, a divatban és még számos egyéb társadalmi és kulturális jelenségben. Ennek következtében sok tekintetben módosult a korral kapcsolatban korábban beidegződött értékrend, ám bármekkora is legyen az elszántság a fiatalság kitolására, a biológiai folyamatok előbb-utóbb éreztetni kezdik hatásukat. A középkorral beköszöntő változások gyorsabban és nagyobb mértékben jelentkeznek, mint azt megszoktuk, amiből kifolyólag egyeseknél súlyos lelki krízist okozhatnak. Az önértékelésre, viselkedésre és kedélyállapotra egyaránt nyomást gyakorló jelenséget életközépi válságnak hívjuk. Erre az életkorra már a legtöbb fontos döntést meghoztuk az életünkben, pályát választottunk, és azon a pályán már megtettünk egy utat, a gyerekek felnőttek, a lakáscélú jelzáloghitelt visszafizettük, megjelennek az idő múlásának első jelei, a fizikai hanyatlással és az élet végességével való szembesülés pedig összegzésre ösztönöz bennünket. Ez az életszakasz tulajdonképpen a visszapillantásról és az átértékelésről szól. Felébred bennünk a múltban elkövetett hibák kijavítására irányuló késztetés, megpróbáljuk újra élni ifjúságunkat, elgyászoljuk szertefoszlott illúzióinkat, s helyette újakat kezdünk kergetni, Most vagy soha! jelmondattal vetve bele magunkat az élet habzsolásába, azzal a céllal, hogy bepótoljuk azt, amit annak idején kihagytunk.
Kalligram, Budapest, 2022, 368 oldal
Az elmondott vágyak, álmok és ábrándok hajtják Kötter Tamás Vikingek című regényének két középkorú férfi főhősét is. A férfiak fegyverben című, háborús novellákat tartalmazó műve után a szerző tehát egy újabb férfikötettel jelentkezett. Igaz, a második világháború poklában vergődni kényszerülő hősökkel ellentétben most teljesen másféle „férfias hőstettekről” ír. A Vikingek című filmsorozat lelkes rajongói, a tévészériában ábrázolt férfias értékrend kései követői az üzleti életben, meetingek és csapatépítő tréningek világában gyakorolják a háború művészetét, minden tőlük telhetőt beleadva, hogy párkapcsolati válságukat orvosolandó és kalandvágyukat kielégítendő munkahelyük mellett a szexuális vágy éltette bárokban is kellőképpen helyt álljanak. Foglalkozásukat tekintve Mátrai Dezső ügyvéd egy tanácsadó cég jogi osztályán, míg szomszédja, Lang Krisztián HR-igazgatóként dolgozik egy búvárszivattyúkat gyártó cégnél. Mindketten családostól költöznek Budapestről Diósdra, itt ismerkednek meg és kerülnek közel egymáshoz. Bár a regény egy közös kiruccanásukkal indít, és a szomszédok útja a későbbiekben is többféle módon keresztezi egymást, a folytatásban a mű többnyire külön-külön ábrázolja a két hős élettörténetét. Felelevenedik a ma már rendezett körülmények között élő, a munka terén sikeresnek mondható férfiak múltja és jelene, elsősorban szerelmi és szexuális élete, alátámasztva azt a pszichológiai meglátást, miszerint „mindannyian a rendből a rendezetlenségbe, a rendezetlenségből a rendbe vágyunk”.
A regény mindvégig a közéleti állapotokra is reflektál, kellőképpen érzékeltetve, hogy miképpen befolyásolja egyes cégek üzletelését és az egyéni karrierek alakulását annak ténye, hogy éppen melyik politikai erő gyakorolja a hatalmat, az aktuális rezsimet bíráló művészi produkciók leírása által pedig igyekszik tükrözni a közhangulatot. A felidézett múlt révén a rendszerváltás és a kilencvenes évek is felsejlenek a regény lapjain. Elhangzik, hogy „az átmeneti kor sok esetben meglehetősen laza és gyakran hézagos szabályok szerint működött”, „virágzott a szervezett bűnözés, amely szoros kapcsolatban állt a nagypolitikával”, aminek folytán könnyedén lehetett halászni a zavarosban. Az „expresszvonat sebességével amerikanizálódó országban” lezajló folyamatok sokakat megérintettek és vad versengésre késztettek, bizarr társaságok által – mint amilyen a regényben feltűnő űrtestvérek névre hallgató ufóhívők közössége – pénzmosóhelyek és adóelkerülő paradicsomok jöttek létre, amelyekben a deklarált célkitűzés helyett ténylegesen a pénzről, a hatalomról és a szexről szólt minden. Sokan „egymást taposva és könyökölve másztak fel a vállalati ranglétrán”, vagy „minden erejükkel azon voltak, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki az állami vagyonból”. Köztük dr. Mátrai Csaba, Dezső édesapja is, aki sikeres jogászként és a régi rezsim bennfenteseként a rendszerváltás után is fontos fogaskerék maradt. Újbóli egymásra találásuk után a dörzsölt ügyvéd számos atyai jótanáccsal látja el fiát, mit kell tennie, ha cégen belül szakmai előrelépést akar elérni.
Kötter Tamás az úgynevezett önmegvalósított, multiknál vezetői pozícióban dolgozó réteg világát ragadja meg, meglehetősen hitelesen, szelíd malíciával párosuló megvetéssel viszonyulva az adott közeghez. A szerző hihetetlen őszinteséggel közelíti meg a témát, azt mondja el, ami sokakat érint és foglalkoztat, ám valamilyen oknál fogva sohasem beszél róla, s teszi mindezt könnyed stílusban, legyen szó a burn-out szindrómával szembesülő munkamániásokról, a nagyvállalatoknál dolgozó, egyedül élő harmincas-negyvenes férfiakról és nőkről, a pénz említésének mágikus hatásáról, élvezethajhászásról, nem utolsósorban elveszett illúziók üldözéséről. Hasonló hangnemben íródtak a regény lapjain feltűnő sommás megállapítások zenéről, divatról, életideálokról, pszichológusokról, közösségi helyzetről, az ezotéria iránt megnőtt társadalmi érdeklődésről, multikról, gyúró pasikról, menő üzletemberekről, fiatal nőcskékről, életvezető tanácsadókról és hasonlókról, amelyek a legtöbbször a magazinok olvasmányos nyelvezetét idézik. Az összetett struktúrájú mű fontos elemét képezik továbbá a hősök pszichológusuknak mondott vallomásai, kár azonban, hogy a szerző nem bízik egy kicsit jobban az olvasóban, és sok mindent elárul, pillanatokra didaktikussá téve az olvasmányt. Emellett a regény egyes fejezeteiben kissé megbillen az egyensúly a cselekményvezetés és a leíró elmélkedés között, s ilyenkor némely hosszabb lélegzetű részek túlzás nélkül a korszellemről szóló esszéként is felfoghatók: a mindentudó narrátor összegző értekezést ír korunkról és a jelenlegi társadalmi állapotokhoz vezető közelmúltbéli eseményekről, amihez a két hős életének az ecsetelése illusztrációként szolgál. A regény felépítése kapcsán érdemes kitérni Mátrai Dezső karakterfejlődésére, ami némileg előkészületlennek hat, hiszen a félénk fiúból és férjből zavarba ejtő gyorsasággal lesz öntörvényű nagyfőnök. Persze, megtörténhet, hogy a szerző éppen azt akarta érzékeltetni, hogy a hatalom milyen elképesztő módon képes teljes mértékben megváltoztatni az embert, pontosabban fogalmazva: kihozni belőle a valódi természetét. Bárhogyan is legyen, ha létezik a lányregénnyel ellentétes műfaj, akkor a Vikingek abba tartozik. Valódi férfihőseposz, némi keserű utóízzel.
