Karikó Katalin édesanyjának álma a minap valóra vált: a lánya lett az első magyar Nobel-díjas nő. Az említett ábrándról pedig épp a Magyar Szónak vallott 2021 elején az immár világhírűvé vált kutató: az akkor készített interjúban visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, hogy egyszer a nevét olvassák be.
És eljött az a hétfői nap, amikor a stockholmi Karolinska Intézetben felcsengett a Karikó Katalin név. Egész nemzet ünnepelt a bejelentést követően, miszerint a magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid–19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
A ma már kulcsfontosságú orvostudományi vívmányként számon tartott, a közember számára azonban még mindig titokzatos mRNS útja 1955-ben indult el. Ekkor született ugyanis Szolnokon Karikó Katalin, aki „az otthoni nádfedeles, egyszobás és komfort nélküli, de szeretettel teljes családi fészekből került iskolába: hentes édesapjától a biológia iránti érdeklődését, könyvelő édesanyjától a kutatói kitartást örökölte” – írják a kisújszállási gyermekéveiről a Szegedi Tudományegyetem oldalán. A boldog diákkorát a kutatónő is többször megerősítette, ahogyan azt is kiemelte, hogy nagyon jó kémia- és biológiatanárai voltak. „Ma is büszke vagyok arra, hogy nyolcadikos koromban harmadik lettem az országos élővilágversenyen” – vallotta a Magyar Kémikusok Egyesületének hivatalos oldalán 2018-ban megjelentetett szakmai beszélgetésben. Itt azt is megemlíti, hogy a középiskolai tanárai „csináltak igazi kedvet a kémiához és a biológiához”. Így kiváló felvételivel jutott be a szegedi József Attila Tudományegyetemre 1973-ban.
A kutatónő vallomásaiban a legboldogabb életszakaszának a szegedi éveket említi. A kiváló tanulmányi eredményeiért három tanévben is az akkori legrangosabb támogatás, a Népköztársasági Ösztöndíj segíti a biológia szakos hallgatót. A szeme láttára fejlődött ugyanis az egyetem és környezete, miközben a frissen átadott Herman kollégium lakójaként veheti birtokba az újszegedi biológiai épületeket. Az egyik biológus bulin ismerkedett meg férjével, a kisteleki Francia Bélával is. Kislányuk, Zsuzsi a tarjáni lakónegyed bölcsijében már 4 hónapos korától kortársai között cseperedik, hogy édesanyja folytathassa a kutatómunkát – írja a szegedi egyetem oldalán.
Katalin ugyanis a diplomázás után akadémiai ösztöndíjjal Tomasz Jenő szerves kémikus csoportjában kezdte meg az RNS-hez fűződő kutatómunkát. „Akkoriban azt éreztem, hogy minden, amit csinálok, hallatlanul fontos: ez a lelkesedés és felelősségérzet azóta is velem maradt” – mesélte a kutatóközpontban eltöltött évekről Katalin. Sajnos 1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és a kutatónőt a 30. szülinapján értesítették arról, hogy felesleggé vált. „Nemrégiben a Harvardon felkértek, hogy – mint sikeres kutató – tartsak előadást a karrieremről, különös tekintettel a kudarcokról: hát volt miről mesélnem” – utalt életének erre a korszakára.
Végül a Temple Egyetemen, Philadelphiában sikerült állást szereznie. Három év után innen már ő lépett tovább, mert más irányban akarta folytatni a kutatást. Washingtonba került, és saját bevallása szerint ez igencsak megviselte a családi életét. Férje, Francia Béla és a lánya, Zsuzsanna ugyanis Philadelphiában maradt, így egy éven át hetente ingázott: hét közben az összes idejét a kutatómunkának szentelte. A család igazából 1989-ben egyesült újra, hisz ekkor került Katalin a Pennsylvaniai Egyetemre. Itt 24 éven át folytatta a kutatásait. Eközben többször is visszautasították az mRNS-pályázatait, a támogatók ugyanis képtelenségnek vélték elképzeléseit.
Az igazi váltás 1998-ban történt: ekkor kapott állást a Pennsylvaniai Egyetemen Drew Weissman immunológus, aki HIV elleni vakcinát szeretett volna kidolgozni. A DNS-alapú próbálkozásai sikertelenek voltak, így hajlott Katalin mRNS megoldásainak elfogadására. Elkezdtek együtt dolgozni, és meglepetésükre az mRNS aktiválta az immunsejteket. A felfedezést újabb kutatómunkával eltöltött évek követték, míg az egyetem szabadalmaztatta a módszert. A tudományos cikket 2005-ben küldte el az Immunity szaklaphoz a kutatónő, épp az ötvenedik születésnapján.
Ezt követően közös céget alapítottak Drew Weissmannal, és életükben először százezer dollárnyi támogatást kaptak az mRNS kutatására. A kitűzött célt megvalósították, így a következő évben már egymillió dollárral gazdálkodhattak. Közben a kutatónőt már a lánya tanulmányai sem kötötték tovább a Pennsylvaniai Egyetemhez, hisz eddigre Zsuzsanna mesteri fokozatot szerzett kriminológiából. Vallomásaiban büszkén említi, hogy lánya 19 évesen kezdett el evezni, egy évtizeden át az amerikai evezős válogatott tagja volt, és két olimpián nyert aranyérmet nyolcasban.
Eközben egyre fokozódott az érdeklődés az mRNS-terápia iránt: 2013-ban az amerikai Moderna Therapeutics hallatlan összeget, 240 millió dollárt kapott az AstraZenecától módosított mRNS fejlesztésére. Motiváció volt ez Katalin részére is, aki ez idő tájt gyakran még a hétvégéket is a laborban töltötte el japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval. Együtt csatlakoztak a mainzi BioNTech céghez is, ahol beindították a módosított mRNS-programot. Katalin kitartásának köszönhetően 2018-ra a program eljutott a klinikai kipróbálás szakaszába. „Azért jó lenne megérni, hogy a gyógyszertárakban is árulják. De így is nagyon szerencsésnek érzem magam, hiszen ritkán adatik meg egy kutatónak, hogy a laborasztaltól a betegágyig követhesse a felfedezését” – nyilatkozta a Magyar Kémikusok Egyesületének.
Akkoriban még nem tudhatta, hogy a koronavírus-járvány elleni küzdelemben kulcsfontosságúvá válik a kutatómunkája. Egy év sem telt el, és a világsajtó hősként kürtölte a nevét. A brit The Guardian 2020. november 21-én a korona-vírus elleni vakcina úttörőjeként említi Katalint, az osztrák Der Standard pedig alig öt nap múlva az új RNS-oltások magyar anyjának nevezi a kutatónőt. „Leépítették, kételkedtek és elutasították: most az ő munkája az alapja a Covid–19 vakcinának” – írta a CNN 2020. december 17-én. 26-án pedig Richard Dawkins evolúcióbiológus üzente a világnak a Twitteren: „Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!”
A kiáltás célt talál, és 2023. október 2-án beteljesül egy magyar édesanya álma: beolvassák Karikó Katalin nevét Stockholmban. Így a kutató tizenötödik magyarként veheti át a Nobel-díjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. Az elismeréssel járó 11 millió svéd koronán osztozik kutatótársával: az M5-nek adott nyilatkozata alapján a saját részét oktatásra és tudományra költi majd a magyar kutatónő.
Nyitókép: MTI
