Az elmúlt napokban az amazonasi esőerdőt sújtó hatalmas erdőtüzek, és annak következtében kialakult politikai adok-kapok miatt Jair Bolsonaro a világpolitikai hírek középpontjába került. A jobboldali brazil elnök pedig botrányos kijelentéseivel gondoskodik arról, hogy a világ közvéleménye még jó ideig róla beszéljen. De ki is ez a politikus, akit gyakran csak „trópusi Trump”-ként emlegetnek? A kérdés azért is fontos, mert egy olyan emberről beszélünk, aki egy több mint kétszáz milliós lakosú, a világ ötödik legnagyobb országának a vezetője.
Bár a hatvannégy éves Jair Bolsonarót hasonló politikai nézeteik és stílusuk miatt szokás Trumphoz hasonlítani, a hatalomhoz vezető útjuk merőben eltér. Míg Trump szinte teljesen kívülállóként, az üzleti világból csöppent az elnöki székbe, addig Bolsonaro a brazil közélet igazi veteránja. Az olasz származású Bolsonaro katonaként kezdte pályafutását. 1977-ben az ország fő katonai akadémiáján szerzett diplomát. A felettesei ambiciózusnak és agresszívnak jellemezték. Tegyük hozzá, hogy ebben az időben, 1964 és 1985 között, katonai diktatúra volt az országban, ám ő azóta is nosztalgiával emlékezik vissza azokra az évekre.
„Demokrácia volt, csak választások nélkül” – mondta egy 2016-os interjújában Bolsonaro, és hozzátette, hogy az akkori rezsim egyetlen hibája az volt, hogy a kivégzéseket mellőzve, csak kínzásokkal fegyelmezte a népet.
Első politikai szereplésére 1986-ban került sor, amikor egy magazinnak az alacsony katonai fizetésekről beszélt. Ezért a nyilatkozatáért a katonacsaládoknál igen nagy népszerűségre tett szert.
1988-ban századosként szerelt le, majd ugyanebben az évben politikai pályára lépett, amikor a Kereszténydemokrata Párt színeiben beválasztották Rio De Janeiro városi tanácsába. 1990-ben a szövetségi kongresszus tagjává választották, ahol huszonhét évet töltött. Közben folyamatosan cserélte párttagságát, tegyük hozzá: mindvégig kitartott a jobboldali tömörüléseknél. A híradásokban vállalhatatlan kijelentéseiről vált ismerté. Egyik női képviselőtársáról azt mondta, ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják. Egyszer kijelentette, ha a fia meleg lenne, nem bánná, ha autóbalesetben életét veszítené.
2018. július 22-én a Szociálliberális Párt, egy nacionalista, antikommunista, liberális gazdaságpolitikát képviselő tömörülés hivatalosan is bejelentette, hogy Bolsonarót jelöli az elnöki tisztségre. Bolsonaro október 28-án 55,2 százalékos eredménnyel meg is nyerte a választásokat. Eredményével pontot tett a Munkáspárt tizenhárom éves kormányzására. Győzelméhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy a brazil farmerek szavazatainak jelentős részét bezsebelhette, miután megígérte nekik, hogy lazít a környezetvédelmi szabályokon. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy első intézkedései között szerepelt az őslakos indiánok földjeinek kisajátítása. Az elnök jelezte a fő szavazóbázisához tartozó farmereknek, hogy az állam nem lép fel ellenük, ha az esőerdőből újabb területeket tesznek megművelhetővé. Így felbőgtek a láncfűrészek és fellobbantak az erdőtüzek az Amazonas vidékén. A következményeket pedig most élőben nézhetjük a híradásokban.
