Minden évben egymillió új vastagbélrákos megbetegedést jegyeznek a világon. Szerbia sajnos egyáltalán nem marad el ebben. Annak ellenére, hogy olyan kórról van szó, amit a szakemberek szerint mozgással és helyes táplálkozással el lehetne kerülni, egyre emelkedik a megbetegedések és az elhalálozások száma. Évente 3500 új esetet jegyeznek. A betegség egyaránt sújtja a nőket és a férfiakat. Több országban, így Szerbiában is, hogy ezt a betegséget megelőzzék, szűrővizsgálatot szerveznek általában a legveszélyeztetettebb korosztály, az 50 felettiek számára.
– Az elmúlt években az életvitelünk megváltozott, nem táplálkozunk helyesen. Nyugati étkezési stílus vettünk fel.
A finomított, feldolgozott táplálékban nincs elég rost. A gyors készítésű élelmiszerek, a sült ételek nem kedveznek az egészségünknek. Tudni kell, hogy a vastagbélrák kialakulását a zsiradék hevítése során létrejött anyagok, valamint a kalcium hiánya, a szabad zsírsavak is elősegítik – emelte ki dr. Stojan Trkulja, a szabadkai közkórház gasztroenterológusa.
Kevés rostdús táplálékot fogyasztunk
Hangsúlyozta: ha gyakran alkalmazzuk a húsok rostélyon való elkészítését, illetve sok füstölt élelmiszert fogyasztunk, étkezési szokásaink merőben növelik a rákos megbetegedés kialakulását. Ő a főtt élelmiszer fogyasztását ajánlotta, illetve a zöldségfélék és gyümölcsök bevitelét. Rámutatott ugyanis, hogy a kutatások szerint az étkezési szokásoknak nagyon nagy szerepük van a vastagbélrák kialakulásában. A fejlettebb országokban sokkal gyakoribbak a vastagbél daganatos megbetegedései, mint a fejletlenekben. Például az afrikai törzsekben, ahol nagyon ritka kórról van szó, sokkal több nyers táplálékot, így sokkal több rostos anyagot visznek be a szervezetükbe. Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy az elhalálozási arány egyenes arányban van a zsiradékok fogyasztásával, illetve az olajban sült élelmiszerek fogyasztási mennyiségével. Kiemelte: az adalékanyagok, a tartósítószerek is hozzájárulhatnak a sejt deformációjához és azáltal a rákos sejtek kialakulásához a vastagbélben. Elmagyarázta: a vastagbél nyálkahártyája mindennap megküzd a rákkeltő anyagokkal. Ha a szervezet immunrendszere a megfelelő módon működik, akkor ellen tud állni nekik, így nem lépnek fel daganatos elváltozások, illetve a rákos sejtek nem terjedhetnek el a szervezetben.
Amikor a salakanyagok megrekednek
Dr. Trkulja kiemelte: az étkezési szokások mellett fontos a fizikai aktivitás, hiszen sokban elősegíti az emésztést, így a bélműködést is.
– Naponta legalább egyszer szükséges az ürítés. Ha elégtelen a fizikai aktivitása az embernek – márpedig a nyugati életmód sajnos azt is magával hozta, hogy egyre kevesebbet mozgunk, és a munkahelyünkön is általában ülőmunkát végzünk –, a széklet nem távozik a szervezetből idejében, vagyis a salakanyagok hosszabb ideig bennrekednek a vastagbélben. Ennek következtében a rákkeltő anyagok is hosszabb ideig irritálják a vastagbél nyálkahártyáját, és olyan változásokat idézhetnek elő, amelyek a rákos sejtek kialakulásához vezethetnek – magyarázta a gasztroenterológus. Hozzátette: – Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a vastagbélrák megjelenése öröklődő, vagyis azokban a családokban, amelyekben már előfordult vastagbélrák, a családtagok olyan géneket hordozhatnak, amelyek az élet későbbi időszakában előidézhetik ezt a betegséget, főként akkor, ha rossz étkezési szokásaik vannak, illetve legyengül az immunrendszerük. Így ezeknél a személyeknél negyvenéves kortól, sok esetben már 25 éves kortól kezdve kötelező a rendszeres kolonoszkópia, a vastagbél endoszkópos vizsgálata – mutatott rá. Megtudtuk: a vizsgálat kellemetlen, sokszor fájdalmas, már csak a vastagbélben levő feszültségek, felmerülő gondok miatt is. A szűrővizsgálatot azonban az úgynevezett Hemoccult-teszttel végzik, székletmintát vesznek. Hemoglobin jelenlétekor küldik további vizsgálatra gasztroeterológushoz a pácienseket.
Figyeljünk a tünetekre!
Dr. Trkulja elmondta: a vastagbélrák, ha kellő időben észreveszik, sebészeti beavatkozással nagyon jó eredménnyel gyógyítható.
– Tapasztalataim szerint a pácienseink ma már idejében felkeresik az orvosukat. A vastagbélrákra jellemző tünetek sokszor megegyeznek a kevésbé veszélyes vagy enyhe megbetegedések tüneteivel. Az emésztés során felmerülő gondok, mint a has puffadása vagy a székrekedés (aminek egyik okozója a stressz is lehet), arra készteti a pácienseinket, hogy orvosi segítséget kérjenek. El kell mondani, hogy sokkal tájékozottabbak az emberek, mint korábban voltak, hiszen az interneten mindenről lehet informálódni, és egyre többet beszélünk ezekről a problémákról a médiában is. Természetesen vannak olyanok, akik nem elég bátrak, hogy elvégezzék a vizsgálatot. Sokszor akkor kérnek segítséget, amikor már huzamosabb ideje tart a székrekedés, és csak sebészeti úton tudunk segítséget nyújtani.
– Egyedül a sebészeti beavatkozás vezethet a gyógyuláshoz. A gyógykezelés és a terápia felállítása a daganat elhelyezkedésétől is függ. Kellemetlen, ha a vastagbél kezdeti szakaszán, a hasüreg jobb oldalán található, ott ugyanis sokáig észre sem lehet venni. Gyakran szívpanaszokat okoz, illetve vérszegénységre utaló tünetekkel jár. Ha az elváltozás a hasüreg bal oldalán található, a vastagbélben, akkor már görcsös fájdalmak jelentkezhetnek, hiszen a salakanyag itt már sűrűbb, és feszültséget okoz a bél természetes működésében. Ilyenkor vérzés is jelentkezhet, ami jó, mármint abból a szempontból, hogy ennek láttán a páciens megijed és orvoshoz fordul. A gond akkor merül fel, ha a beteg aranyérrel küzd, márpedig legnagyobb hányaduknál jelen van ez a probléma. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy az aranyér csak egy komolyabb vastagbélgond bevezetője lehet – mondta dr. Trkulja.
