A méhnyakrákszűrés bevezetése ellenére a nők jelentős számban sajnos nem vesznek részt ezen a vizsgálaton, habár a méhnyakrák a szűrés során már a korai stádiumban is diagnosztizálható. Ha a kezelés idejében megkezdődik, az esetek nagy részében gyógyítható. A vírus évek-évtizedek alatt fejti ki hatását. A nők 3,8%-a lehet fertőzött a környezetünkben, annak ellenére, hogy a diagnosztikai módszerek nem mutatnak ki rákos megbetegedésre utaló leletet.
A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatos megbetegedés. Számos esetben a háttérben a HPV (Human papilloma vírus) okozta fertőzés fedezhető fel. A daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutatható a vírus jelenléte. A HPV-nek több mint 130 típusa ismert, és ezeknek mintegy az egyharmada nemi úton terjed. A betegség már a tünetmentes lappangási idő alatt is fertőző. A HPV „szemölcsöket” okoz a bőrön és a nyálkahártyákon. Statisztikai adatok szerint a harmadik leggyakoribb nemi betegség a Human papilloma vírus okozta szemölcsös elváltozás (Condyloma accuminatum) a nemi szerveken. A fertőzés átvitelének feltétele a közvetlen kontaktus bőrön és nyálkahártyán keresztül. Leggyakrabban szexuális úton adható át, de megfertőzheti anya is a gyermekét a szülés során. Ilyenkor a gyermek gégéjén alakulnak ki a növedékek.
A nemi szerveken kialakuló Condyloma accuminatum lappangási ideje igen hosszú, 3–8 hónap is lehet.
Férfiaknál leggyakrabban a nemi szerveken, a végbélnyílás közelében jönnek létre a panaszt nem okozó, néha igen nagy méretű, érdes felszínű, bőrszínű szemölcsök. Nők esetében általában a kisajkak belső felszínén, de a hüvelyben is növekedhetnek. A vírus a hámsejtben szaporodik, azokat osztódásra készteti. A látható szemölcs a felszaporodott hámsejtek tömege, melyek mérete igen változó.
Mindkét nemnél szájüreg- és garatrákot is okozhat a fertőzés.
A megbetegedés felfedezése meglehetősen egyszerű, megtekintéses vagy törletvétellel történik nőgyógyászati vagy fárfiaknál urológiai vizsgálat alkalmával. Nőknél ez a közismert Papanikolau-teszt. Ezzel a vizsgálati módszerrel felfedezhető a méhnyakrák úgynevezett daganatmegelőző állapota, a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és idejében elvégzett beavatkozással gyógyítható.
A betegségben szenvedők életkorának tekintetében két nagy csoport emelhető ki: a 30 és 39 év közötti, valamint a 60 és 69 év közötti korosztály. Idősebb korban általában súlyosabb, előrehaladottabb betegség formájában kerül diagnosztizálásra a betegség. Ez azzal magyarázható, hogy a fiatalabb, generatív korban a nők gyakrabban vesznek részt nőgyógyászati vagy szűrővizsgálatokon.
A megelőzésről szólva elsődlegesen kiemelném a körültekintő szexuális magatartást. Gyakrabban fordul elő a HPV-fertőzés azoknál a nőknél, akik a szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, különféle gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése. Valamelyest védelmet nyújthat az óvszer használata.
Fontos a rendszeres nőgyógyászati kontroll, de tudni kell azt is, hogy a HPV-fertőzés ellen létezik tartós védelmet nyújtó védőoltás (Gardasil és Cervarix néven szerepelnek). Ideális lenne, ha a szexuális élet megkezdése előtt a serdülők megkapnák a HPV oltást, mielőtt megfertőződnének. Vonatkozik ez mindkét nemre. Ausztráliában a fiúkat is beoltják a fertőzés ellen 21 éves korukig.
Zentán és a környező falvakban 2015 őszén széles körű előadás- sorozatot tartottak a zentai gyermekgyógyászati szakrendelő orvosai az általános iskolákban a 11, 12, 13 éves korú leánygyermekek szüleinek. A szülők kérdőíveket töltöttek ki közvélemény-kutatás céljából, mivel Szerbiában tervezik az ingyenes védőoltás bevezetését a leánygyermekek számára. A HPV-vakcinát 3 dózisban adják 6 hónap alatt. A második és a harmadik dózist 1, illetve 6 hónappal az első oltást követően kell beadni.
A HPV DNS-pozitív, de citológiailag negatív nők is részesülhetnek HPV elleni védőoltásban, mert a HPV 16 és 18 törzsekkel való együttes fertőzöttség valószínűsége igen kicsi. Ezeknél a nőknél a HPV elleni oltás teljes védelmet nyújt az ellen a vírustörzs ellen, amivel az oltás beadásakor nem fertőzöttek, és részleges védőhatást válthat ki a fertőzést okozó törzs ellen is.
Fontos lenne a rendszeres, évenkénti rákszűrés, mert fényt deríthetne a már kialakult, de tünetek nélkül jelenlévő betegségre. HPV-pozitív nők esetében a rákszűrés gyakrabban, negyedévente javasolt. Ez a vizsgálat nem fájdalmas, és életmentő lehet.
Törekvéseink arra irányulnak, hogy információt nyújtsunk a polgároknak egészségük megőrzése érdekében. Gyermekgyógyászként mindennapi munkánk során a rendelőkben, ezenkívül az iskolákban előadások megtartásával és a médiumokon kereszül szeretnénk felhívni a szülőknek és a serdülőkorú fiataloknak a figyelmét a megelőzés módjaira.
Március a rák elleni küzdelem országos hónapja A szív- és érrendszeri megbetegedések után a rosszindulatú daganatok okozzák a megtöbb ember halálát a fejlődő országok zömében, így Szerbiában is. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a rákbetegek száma 12,7 millióról (2008) 14,1 millióra (2012) emelkedett, 2031-ben ez a szám eléri a 25 milliót, ami 70 százalékos növekedést jelent. Szerbiában a nők körében a méhnyakrák a negyedik leggyakoribb betegség és halálozási ok. |