Az őssejtkutatással, valamint a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos jogi keretek és a pénzügyi háttér megteremtése szolgált témául pénteken az Egy lépés az egészséges Szerbia felé elnevezésű konferencián, amelyet Újvidéken, a Tartományi Képviselőház nagytermében tartottak meg. A tanácskozás elsődleges célja a fentebb említett procedúrák szélesebb körű ismertetése, valamint a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi-jogi folyamatok leegyszerűsítése volt.
Vesna Kopitović (Fotó: Ótos András)
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy egy olyan téren, mint az orvostudományi kutatások, a tudósok sok esetben kerültek már kellemetlen helyzetbe, váltak köznevetség tárgyává, ferde szemmel nézett rájuk a társadalom és a tudományos elit. Pásztor nyitott szemmel álmodóknak nevezte ezeket a merész embereket, akik képesek voltak elvonatkoztatni az adott tudományos trendektől, és forradalmasították az egészségügyet, még akkor is, ha koruk túlságosan is formabontónak tartotta elméleteiket, és elvetette azokat. Példaként többek között Semmelweis Ignácot is megemlítette.
Ugyanezen a vonalon Pásztor John B. Gurdonról és Shinya Yamanakáról is beszélt, akik 2012-ben Nobel-díjat kaptak az őssejtkutatás terén, amely forradalmasította az orvostudomány ezen szegmensét.
– Nagy megtiszteltetés, hogy erről a témáról a képviselőházban dr. Miodrag Stojković kutató is beszél, aki Európában az elsők között kezdett foglalkozni ezzel a szakterülettel. Egy fontos tárgykörről van szó, amely már lassan száz éve ellentmondásos az orvostudományban – magyarázta a képviselőházi elnök.
Pásztor István elmondta azt is, hogy Vajdaság a tartományi egészségügyi titkárság révén már évek óta támogatja a mesterséges megtermékenyítés költségét a rászoruló házastársaknak.
– Ritkák azok a képviselőházi döntések, amelyeket egyhangúlag hoznak meg a parlament tagjai. Az idevágó támogatásokról szóló határozatot a legtöbb képviselőházban vita nélkül elfogadták, ez alól mi sem vagyunk kivétel. Az elmúlt hat évben csaknem 500 újszülött jött a világra a tartományban mesterséges megtermékenyítéssel. Ez a támogatási program fontos politikai és gazdasági szempontból is, de emberi aspektusból a legfontosabb – húzta alá Pásztor.
Vesna Kopitović tartományi egészségügyi, szociálpolitikai és népesedési titkár a sajtóhoz intézett nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a legtöbb állam már évek óta komolyan támogatja a mesterséges megtermékenyítés és őssejtkutatás programjait.
– A szerb állam jelen pillanatban két különböző szubvenciót is ad ezekre a programokra, viszont országszerte sokkal nagyobb támogatásra van szükség. Szerbiában jelenleg páronként két próbálkozást finanszíroz az állam, viszont a környező országokban akár hat is elképzelhető. Szerbiában is növelni kell ezeket a számokat. A tartomány mint olyan, mindig is támogatta ezeket az elgondolásokat, és ez abból is látszik, hogy abban az esetben is támogatja a párokat, ha már van egy gyermekük. Tehát általában több próbálkozásra van szükség, az idevágó intézményeket intenzívebben kell bekapcsolni ezekbe a folyamatokba, hogy a párok egyszerűbb feltételek mellett kapjanak lehetőséget ilyesmire. Ezeket a dolgokat kell egymás mellé helyeznünk, áttekinteni, hogy min kell változtatnunk, hogy sokkal egyszerűbbek legyenek ezek a folyamatok – magyarázta a titkár, aki megjegyezte, hogy a tartományban 1990 óta több mint 3000 ezer gyermek született ezeknek a módszereknek köszönhetően.
Miodrag Stojković kutató az őssejtkutatás szerbiai trendjeiről beszélt.
– Az ország meglehetősen gyerekcipőben jár ebben a tekintetben, nemcsak a páciensekkel való munka, hanem a kutatások terén is. Másik nagy probléma, hogy nincs infrastruktúránk, tehát őssejtbankunk, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy e téren tovább fejlődjünk, a különböző sejteket külön tanulmányozzuk, hogy a legoptimálisabban tudjuk őket alkalmazni a gyógyításban – fejtette ki a szakember.
