Szerbia gazdaságának legfőbb gondja az átszervezés alatt álló több mint 500 vállalat, valamint a pártokrata érdekek vezérelte állami szektor.
A Szerbiai Gazdasági Csúcstalálkozón Dragan Đuričin közgazdász, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára zacskóval a fején versenybe szálló rövidtávfutóhoz hasonlította a nagyobb gazdasági növekedésért küzdő Szerbiát, amely azonban csak akkor ér célba, ha leveszi a fejéről a zacskót, azaz „ha gyorsan átalakítja és magánosítja a pártokrata szektort”. Meglátása szerint az állam azzal akadályozza leginkább a pénzügyminisztérium reformjait, hogy állandóan elodázza a vállalatok átszervezését. A gazdaság versenyképessége erősödött ugyan, de más közép- és kelet-európai országokhoz képest nem eléggé. Az ország hitelminősítése egy szinttel javult.
„Szerbia mostani beruházási rangja egy lépéssel a spekulatív felett van, és újabb nehézségek felmerülésével könnyen lecsökkenhet. Két és fél év elteltével eljutottunk a 2008. évi szintre. Lehet, hogy a szerbiai gazdaság nem annyira nehézkes, mint egykor, de továbbra is igencsak tehetetlen” – fogalmazott Đuričin. Szavai szerint jó, hogy a közadósság csökken, és hogy a bruttó nemzeti terméknek körülbelül a 70 százalékát teszi ki, de aggasztó, hogy a tőke fizetőképessége a külföldi beruházásokon alapul, amelyek viszont hosszú távon nem bizonyulnak fenntartható forrásoknak. A szakember kifogásolja azt is, hogy az állam nem beruházásokra, hanem készpénzhitelekre fordítja a mintegy 10 milliárd eurós megtakarítást.
„A kedvező makrogazdasági irányzatok ellenére Szerbiának még sok gyönge pontja van, ilyen például az egyenrangúságnak a jövedelemelosztás terén tapasztalható hiánya” – mondta a közgazdász, aki szerint egyértelmű, hogy tovább mélyült a szegények és a gazdagok közötti szakadék. Đuričin kifejtette továbbá: a gazdagok megadóztatásának politikája nálunk – az ilyen anyagi helyzetűek csekély száma miatt – nem lenne hatékony, ugyanakkor köztudott az is, hogy „a magas adók negatív növekedéshez vezetnek”. A vállalkozásfejlesztés szempontjából az ilyen politika kontraproduktív lenne. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy magas a munkanélküliségi ráta, emelkedik a gazdaságilag nem aktív népesség aránya, a szürkegazdaságban pedig nagyjából 600 000 embert foglalkoztatnak.
