Szépen teljesített 2017 első felében az olasz gazdaság, amely a legerősebbek közé tartozik az EU-ban, az eurózónában pedig a harmadik helyet foglalja el. Az év végéig folytatódhat a felívelés, s előfordulhat, hogy az idén az évtized kezdete óta a legjobb teljesítményét érheti el a gazdaság.
A bruttó hazai össztermék (GDP) az első negyedévben 1,3 százalékkal, a másodikban – éves összevetésben – pedig 1,5 százalékkal nőtt. A Nemzetközi Valutaalap erre az évre 1,5 százalékos GDP-növekedést vár. A kormány úgy véli, hogy a gazdaság egyre biztosabb lábakon áll.
A változásra már felfigyelt a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő is, amely októberben javított Olaszország államadósságának besorolásán. Ez azért figyelemre méltó hír, mert ilyenre évtizedek óta nem volt példa. A legjelentősebb hitelminősítők közül a Standard & Poor's lépett elsőként, pontosan 35 év után. A hosszú „hallgatást” azért törte meg, mert szerinte javulnak az olasz gazdaság növekedési kilátásai, a foglalkoztatási helyzet is kedvezőbb, s egyre több a beruházás.
Az ipari termelés szintén egyre erőteljesebb, az export is jól teljesít (az év első 8 hónapjában 2,8 százalékkal nőtt), és az üzleti aktivitás is élénk. A vállalatok fokozatosan növelik beruházásaikat, bővítik kapacitásaikat, többségük a bevételek növekedésére számít.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az optimista hangulat ellenére nem minden olyan fényes, mint amilyennek tűnik. Szerintük korai ünnepelni, mert a kedvező jelek átmenetieknek tűnnek. Úgy vélik, hogy a gazdaság hosszú távú növekedését a sok strukturális probléma mellett a kiterjedt korrupció és a gyenge versenyképesség is akadályozza. A termelékenységgel is komoly bajok vannak, s ezt az EU statisztikai hivatalának adatai is bizonyítanak. Az Eurostat adatai alapján az olasz termelékenység a második leggyengébb a görög után.
Az élet pedig arról tanúskodik, hogy a fellendülés ellenére nem mindegyik cégnek megy olyan jól. Ráadásul az olasz munkanélküliség továbbra is magas (11 százalék körüli), különösen a fiatalok körében (35,7 százalék). A helyzet annak ellenére sem változott e téren, hogy a kormány az elmúlt években jelentős munkaerő-piaci reformokat vezetett be.
A gazdaság valós problémái azonban már jövőre ismét felszínre kerülhetnek. Az EU jegybankja (ECB) ugyanis januártól jelentősen visszafogja kötvényvásárlási programját, amellyel évek óta (hatalmas összegekkel) támogatja az eurózóna gazdaságát, hogy az legyőzze a 2008-as globális válság okozta megrázkódtatásokat, veszteségeket.
Olaszország a kötvényvásárlási programból sokat profitált, sőt többet, mint a legtöbb euróövezeti állam. Az ECB révén mintegy 300 milliárd euróhoz jutott 2015 tavasza óta, a pénzt azonban nem a leghatékonyabban használta fel. Olyan programokba irányította, amelyeknek a hatása nem hosszú távú, hanem átmeneti.
