A Szerb Büntető Törvénykönyv tervezett módosításait – különösen a pedagógusok és egészségügyi dolgozók védelme, szigorúbb büntetések erőszaktevők és kiskorúak elleni nemi erőszak esetén – a szakmai közvélemény üdvözli, ám a közgyűlések és nyilvános felhívások kezelésére vonatkozó új szabályok nagy aggodalmat keltenek a jogvédők körében, akik szerint ezek a változtatások korlátozhatják a szólás- és mozgásszabadságot. Az egyik legvitatottabb javaslat szerint büntetendő lenne, ha valaki információt tesz közzé vagy oszt meg, amely bűncselekmény elkövetésére buzdít – a törvény nagyon szélesen határozza meg ezt a fogalmat. Ez azt jelentené, hogy akár egy egyszerű közösségi médiás felhívás egy tüntetésre is bűncselekménynek minősülhet.
Stefan Ćorda ügyvéd szerint ez a törvény azzal a céllal készült, hogy megakadályozza az embereket abban, hogy részt vegyenek tüntetéseken. Hasonlóan vélekedik Miroslav Miletić, egy ismert szerb újságíró és aktív Twitter-felhasználó, aki aggodalmát fejezte ki, hogy akár egy egyszerű, nyilvános helyszínre vonatkozó találkozóra való felhívás miatt is letartóztathatják.
Goran Stupar, egykori újvidéki ügyész, szintén kritikát fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a javaslat veszélyesen széles körűen értelmezhető, ami könnyen a média vagy a közéleti szereplők elleni visszaélésekhez vezethet. Szerinte a cél az, hogy az állampolgárok ne értesüljenek a tiltakozásokról, blokádokról.
Egy másik aggasztó változás a kényszerített vallomásokra vonatkozó jogszabály törlésének terve, ami Stupar szerint lehetőséget adhat a rendőrség számára, hogy kényszervallatással szerezzen vallomásokat. Az ügyvéd rámutat, hogy a törvény ezen módosítása gyengítené az állampolgárok jogvédelmét, és azt sugallja, hogy a politikai elit bármilyen visszaélést elkövethet anélkül, hogy felelősségre vonnák.
Stupar szerint a törvénymódosítások ahelyett, hogy a polgárokat védenék a hatósági visszaélésektől, inkább azt a célt szolgálják, hogy az emberek a politikai elit kiszolgálói legyenek.
Nyitókép: pixabay.com
