A Szerb Köztársaság Kormánya a 2018-ra szóló költségvetéssel változtat eddigi stratégiáján: a fogyasztás és a beruházások növelésével serkenti a gazdasági növekedést – állapította meg Vladimir Gligorov, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa. Ennek magyarázata szerinte az, hogy „bebizonyosodott: a pénzügyi konszolidáció nem növelte a várt ütemben a magánberuházásokat, csökkentette viszont a fogyasztást, ennek következtében a gazdasági növekedés rendkívül lassú volt, és főképpen a nettó kivitelre, azaz az export növekedésére és az import lassulására támaszkodott”.
A gazdasági növekedést most úgy szeretné a kormány gyorsítani, hogy növeli a közalkalmazottak bérét – aminek következtében növekszik a háztartások fogyasztása – és a közberuházásokat. Ennek az új stratégiának a legfőbb kockázata Gligorov szerint a küladósság, vagyis a külföldi hitelezők iránti kötelezettségek növekedése.
„A külföldi adósság valójában sokkal jelentősebb a közadósságnál, amely az utóbbi három évben a stabilizációs program gyújtópontjában állt. E program legfontosabb pozitív következménye a külkereskedelmi mérleghiány csökkenése volt, közben viszont elmaradtak azok az intézkedések, amelyek tartósan növelték volna a magánberuházásokat az országban. Gazdaságpolitika most ismét a fogyasztás, a külföldi cégek beruházásai és az állami beruházások felé fordul – magyarázta a gazdasági szakértő. Véleménye szerint ennek is vannak kockázatai: megtörténhet, hogy a jövő évi költségvetésben közberuházásokra előirányzott összegeket nem költik el – ez eddig is probléma volt –, illetve hogy politikai vagy korrupciós okokból növelik az olyan projektumokba való beruházásokat, melyeknek nincs hosszabb távú kedvező gazdasági hatásuk.
A köztársasági kormány szerdán fogadta el a 2018. évi költségvetésről szóló törvény javaslatát, amely szerint a bevételek 1.178 milliárd dinárt, a kiadások pedig 1.207 dinárt tesznek ki, tehát a hiány 28,4 milliárd dinár, vagyis a bruttó nemzeti termék 0,6 százaléka lesz.
