Az EU Energiaközössége által felállított feltételek nem veszélyeztethetik a Török Áramlat Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át vezető ágának kiépítését, nyilatkozta a médiának Janez Kopač, az Energiaközösség Titkárságának igazgatója miután az Energiaközösség az EU Gazdasági Bizottsága előtt előterjesztette azokat a feltételeket, amelyek megvalósításával hozzájárul a gázvezeték szerbiai szakaszának kiépítéséhez. A feltételek többsége a versenyképességet célozza meg, azt, hogy a vezeték kapacitásának 12 százalékát az orosz gázon kívül más gáztermelők rendelkezésére kell bocsájtani, lehetőséget nyújtva ezzel arra, hogy a földgázvezetéket más földgáztulajdonosok is használhassák.
A Szerbiai Energia Ügynökség (AERS) az Európai Unió Energiaközösségének elküldött jelentésében arra kérte az Energiaközösséget, hogy a Gastrans (Török Áramlat 2) Szerbián át haladó szakaszánál tegyen kivételt a harmadik energia-csomagban foglaltak alól, az EU szervezete által megszabott feltételektől függ, hogy végül megépül-e a szerbiai szakasz.
A bécsi székhelyű Energiaközösség Titkársága felhívta a figyelmet, hogy a harmadik energia-csomag (amelynek Szerbia is aláírója) szerint az energiapiac versenyképességének fokozása és a fogyasztók fokozottabb védelme érdekében, szét kell választani a termelési és a szállítási tevékenységet. Magyarán, az átviteli hálózat tulajdonosa nem lehet egyúttal energiatermelő és szolgáltató is. Ez az elv ad lehetőséget a versenyképes földgázpiac megvalósítására az Energiaközösségben.
Mint arra a jelentésükben rámutatnak, jelenleg Délkelet- és Közép-Európa az orosz gázellátástól függ. Szerbia földgázellátása az északról, Magyarországról érkező földgáztól függ, és az ország területén a földgázpiacot éppen a Gastrans két részvényese, az orosz Gazprom és a Srbijagas diktálja. A Titkárság véleményezésében rámutat, hogy a délről érkező földgázvezeték bár hozzájárul majd az ország energiabiztonságához, illetve a gázellátásához, egyben megerősíti majd a Gazprom és a Srbijagas kizárólagos helyzetét is a piacon. Éppen ezért a Titkárság arra kérte a szerbiai regulációs testületet, az AERS-t, hogy a földgázvezeték kapacitásának 12 százaléka felett más földgáz-tulajdonosokkal szerződjön le, hogy így ugyanazon a vezetéken keresztül a földgázpiac más résztvevői is szállíthassanak földgázt a szerb piacra. Így tehát az Energiaközösség a vezeték 88 százalékában kivételezne a harmadik energia-csomag alól.
– Azt gondolom, hogy a feltételek nem veszélyeztetik a gázvezeték kiépítését, és bízom benne, hogy a regulációs testülettel és az illetékes minisztériummal folytatott további kommunikációban sikerül tisztáznunk minden felmerülő kétséget – emelte ki Kopač kommentálva az Energiaközösség Titkársága által támasztott feltételeket, amelyek többsége a versenyképességre vonatkozik.
A Török Áramlat 2 Oroszországon és Törökországon keresztül vezet majd Délkelet- és Közép-Európa irányába, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül. Ezen a vezetéken keresztül megközelítőleg 14 (13,88) milliárd köbméter földgáz érkezik majd, javítva ezzel Európa ezen részén a földgázellátást. A tervek szerint a szerbiai szakasz munkálatai 2020-ra készülnének el, azzal, hogy teljes kapacitását majd csak 2022-ben érné el. A vezeték kiépítésének költségét, amely országos földgázvezeték lenne, az orosz Gazprom és a Srbijagas osztaná meg.
Sem Bulgária, sem pedig Magyarország regulációs testülete részéről nem érkezett hasonló igény, vagyis ezek az országok nem kérték, hogy a Török Áramlat 2 kiépítése esetén az EU tekintsen el a harmadik energia-csomag követelményeitől. A kivételezést Szerbia esetében az EU Energiaközössége 20 évre hagyta jóvá, ha eleget tesz a támasztott feltételeknek.
Az Energiaközösség felhívta a figyelmet, hogy bár már tudni lehet, hogy a szerb–bolgár határnál a szerbiai szakasz Zaječarnál kapcsolódik majd a bolgár vezetékhez, míg északon a szerb–magyar határon Horgos közelében kapcsolódik a magyarországi szakaszhoz.
Arra az újságírói kérdésre, ha a fenn említett feltételek mellett kiépül a szerbiai földgázvezeték a bolgár határtól a magyar határig, akkor az eddigi, Magyarországról érkező gáz elegendő lesz-e a piaci versenyképesség fenntartásához, Kopač azt válaszolta, a jelenlegi magyarországi interkonnektor rendelkezik az ehhez szükséges kapacitással.
– Bizonyos hozzáférés ellenében már most is felállítható lenne a konkurencia, hiszen a Magyarországról érkező gázvezetéken keresztül az orosz földgáz mellett norvég és dán földgáz is importálható – emelte ki Kopač.
Az EU Energiaközössége egy olyan nemzetközi szervezet, amely az EU energiapiacának versenyképessége érdekében jött létre és a délkelet-európai, valamint a fekete-tengeri régió államait ölelte fel. Jelenleg az Energiaközösséghez tartozik Szerbia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldávia, Ukrajna, Montenegró és Koszovó. Az elnökséget az EU szervezetében 2018 óta Macedónia gyakorolja.
