Mintegy 300 albán és szerb üzletember osztja meg tapasztalatait a ma kezdődő fórumon, amelynek célja a két ország gazdasági kapcsolatainak mélyítése lesz. Egyébként Niš nemcsak gazdasági, hanem politikai központtá válik a napokban, október 19-éig ugyanis a szerb kormány kihelyezett székhelye is lesz, és részét képezi Aleksandar Vučić szerb és Edi Rama albán kormányfők találkozójának.
A két ország üzleti fórumát a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) és az Albán Üzleti Szövetség karültve szervezi meg, és a remények szerint a találkozón sor kerül az Albán–Szerb Kereskedelmi és Ipari Kamara megalapítására is, melynek a székhelye Tirana lesz.
Marko Čadez, a Szerb Gazdasági Kamara elnöke a Tanjug hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, a kamara megalapítását mindkét ország üzletemberei szorgalmazták, hogy hatákonyabbak legyenek üzleti kapcsolataik és egymás közötti kommunikációjuk, és hogy rendezett keretek között növelhessék az árucsere-fogalmat és a másik országban történő beruházások mértékét. Az albán–szerb kamara segítséget nyújt majd a gazdasági közösségek összekovácsolásában, közös konzorciumok megalakításában, amelyek az albán és a szerb piacon túl más, nemzetközi tendereken is indulhatnak. A legnagyobb esélyt és kihívást a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energetika, továbbá a vegyi és a fémipar, valamint az építészet, az idegenforgalom és az IT szektor terén látják.
A SZGK adatai szerint Szerbia és Albánia árucsere-forgalmának értéke az év első felében 77,8 millió euró volt, ebből 60,5 millió euró az Albániába irányuló export, 17,3 millió euró pedig szerbiai import. Szerbiából Albániába leginkább kukoricát, búzát, palackozott vizet, villanyáramot, mosószert szállítanak, Albániából Szerbiába pedig túlnyomórészt paradicsom, cement, uborka, görögdinnye, káposzta és földieper érkezik.
A Szerb Nemzeti Bank adatai szerint 2014-től 2016 márciusáig a Szerbiát megcélzó albán tőkekihelyezés értéke 82.000 eurót tett ki, eszerint Albánia a Szerbiával üzletelő országok rangsorán a 73. helyen áll.
