Habár az elsődleges fontosságú útvonalak egyike a Fruška gora-i közúti folyosó, megépítésére nincs meg a szükséges pénzösszeg. A 37 kilométer hosszú, a Fruška gorát alagúttal átszelő, gyors forgalomra előirányzott út megépítéséhez becslések szerint 350 millió euróra lenne szükség. A költségek miatt szakaszokra osztva látnak neki a kiépítéséhez. A második útszakasszal kezdik – emelte ki Saša Stojanović építés- és közlekedésügyi segédminiszter Belgrádban, a Korridorok – külföldi beruházások és a gazdaság fejlődése elnevezésű kétnapos nemzetközi találkozón, amelyen Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Fruška gora-i közúti folyosó kapcsán rámutatott arra, hogy Magyarország érdekelt ennek az útnak a kiépítésében, legyen szó akár a finanszírozásáról, akár az építkezés kivitelezéséről.
– Ezt a projektumot szó szerint a fiókból húztuk elő. Tavaly közbeszerzési pályázatot írtunk ki az ötletterv elkészítésére. Az ötletterv ugyan elkészült, de erre a területre a részletes rendezési terv, bár 2007 óta készül még nincs befejezve, így az utat több szakaszra bontottuk fel, és a második szakasszal kezdjük, mivel itt megfelelőek a körülmények az építkezéshez. Így jövőre már társfinanszírozó után kutathatunk, hogy végre a kivitelezés is megkezdődhessen – magyarázta Stojanović a Fruška gora-i közúti folyosó építkezése körüli gondokat.
Vladimir Galić tartományi városfejlesztési és környezetvédelmi titkár részletezve a Fruška gora-i közúti folyosó jelentőségét, elmondta, hogy ez az útszakasz köti össze az E70-est az E75-ös úttal, vagyis Újvidéket Loznicával. Vajdaság számára nagy jelentőséggel bír a folyami, a közúti, illetve a vasúti közlekedés szempontjából is.
Pintér Attila (Fotó: Gergely József)
– A Fruška gora-i közúti folyosó az E75-ös úttól indul, áthalad a Dunán, és folytatódik Szerémségen át az Újvidék–Sremski Karlovac csomóponton keresztül Újvidékig, onnan a Fruška gorán, az alagúton át Ruma irányába, az E70-es útig – magyarázta Galić. Elmondta, az Újvidék és Ruma közötti szakasz megépítésére kerül sor először, a területek kisajátításához szükséges pénzt a jövő évi költségvetésben már tervezni lehet.
– Ez a szakasz magába foglalja a Fruška gorán áthaladó, megközelítőleg 3,5 kilométer hosszú alagutat. Négysávos utat irányoztunk elő. Ez rendkívül fontos útszakasz, hiszen egyrészt rövidülne az út ezen a szakaszon, ugyanakkor tehermentesítené Ürögön a forgalmat, naponta ugyanis 9–20 ezer jármű halad át ezen a kis településen – hangsúlyozta a tartományi titkár. Hozzátette, a másik két szakasz tervdokumentációja a tervek szerint a következő 3-4 hónapban készül el.
FOLYAMI SZÁLLÍTÁS
Szerbia területén jelenleg 11 folyami kikötő működik. Vuk Perović, a Kikötők Igazgatásával Foglalkozó Ügynökség igazgatója rámutatott arra, hogy a folyami szállítás a legkedvezőbb szállítási mód, így Szerbiának jelentősebb beruházásra van szüksége a kikötők infrastruktúrájának fejlesztésére. Évről évre nagyobb pénzösszeget fizetnek az állami költségvetésbe, így tavaly 40 millió dinárral gazdagították az államkasszát a kikötőkben befolyt járulékokból.
Pintér Attila belgrádi magyar nagykövete Magyarország és Szerbia kormánya között a legutóbbi niši kormányközi találkozó egyik legfontosabb momentumaként a Tisza nemzetközi hajózásáról szóló két ország közötti megállapodást emelte ki.
– Magyarország és Szerbia számára kiemelt stratégiai jelentőséggel bír a folyami infrastruktúra fejlesztése – hangsúlyozta Pintér Attila. Elmondta ugyanakkor, hogy szorosabbra fűzve a két ország közötti viszonyt, újabb határátlépők megnyitását tervezik, jövőre Bácsszentgyörgynél, 2019-ben pedig Kübekházánál nyílik új átkelő.
– Ezek a határátlépők nemcsak tehermentesítik a már meglévőket, csökkentve a szabadságok idején, illetve ünnepekkor fellépő tömegtől, hanem lehetővé teszi az üzletemberek és a turisták könnyebb mozgását – mutatott rá a nagykövet.
BELGRÁD VIA BUDAPEST
A nagykövet rámutatott arra is, hogy a Belgrád–Budapest gyorsvasút projektum körüli teendők a tervek szerint haladnak. A legutóbbi szerb–magyar–kínai találkozó után októberben megalakult egy magyar–kínai vegyes vállalat, amelynek a feladata a projektum megvalósítása lesz magyar oldalon. Másrészt tárgyalások kezdődtek a kínai bankkal a projektum pénzügyi hátteréről. Elmondta, a szerb oldalon is nagy lépésekben haladnak a gyorsvasút megépítése ügyében, ebben a hónapban ugyanis Zorana Mihajlović építés- és közlekedésügyi miniszter asszony november elején aláírta a kínai finanszírozásról szóló szándéknyilatkozatot, illetve a projektum megvalósításáról szóló kommerciális megállapodást is.
– A vasúti infrastruktúra fejlesztése nagy jelentőséggel bír, ezért olyan fontos a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal megépítése is, amire a közös erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarország és Szerbia határon átnyúló pályázatával az IPA alapnál pályáztunk – mondta.
