Meglehetősen nagy elégedetlenséget váltott ki a lakosság körében, hogy a Köztársasági Adóhivatal nemrégiben kiküldte a számlákat a vízlecsapolási illeték megfizettetésére, s ami inkább megdöbbentő volt, az az, hogy nem csupán a termőföldre, hanem az építési telekre is felszámolta az összeget. Nem is akármekkorát: az előbbinek a húszszorosát. Az ügyben bővebb tájékoztatásért az adóhivatal sajtófelelőséhez fordultunk.
Az adóhivatal az építési területekre A vizekről szóló törvény alapján 2013 óta számol fel lecsapolásai illetéket – tájékoztatták lapunkat a Köztársasági Adóhivatal sajtószolgálatának a munkatársai. Kiemelték, a lecsapolási illetéket a talajvizek kezelésére, a felesleges víz elvezetésére fizetik a polgárok. Ez az illeték nemcsak a talajjavításra váró területekre vonatkozik, hanem a mezőgazdasági, erdészeti, illetve építési területekre is, egyedül arra a területre nem számolják fel, amelyen az épület áll. A felesleges víz elvezetését az adott vízgazdálkodási vállalat végzi.
Az illeték nagyságát a vizekre számolt illetékekről szóló határozat szabályozza. Így 2015-re és 2016-ra az összeg azonos, valamennyivel magasabb a korábbi évekre elszámolthoz viszonyítva – emeli ki az adóhivatal. Hozzáteszik, e határozat alapján az alapösszeget a mezőgazdasági területek és az erdők esetében a kataszteri jövedelem egy bizonyos százaléka képezi. Ugyanakkor az építési területre számolt lecsapolási illetéknek az alapja az adott kataszteri község átlagos kataszteri jövedelme. Vagyis attól függően, hogy mely kataszteri községben található az adott telek, a mezőgazdasági földterületre számolt lecsapolási illetéknek a húszszorosát teszi ki az építési területre elszámolt illeték.
– Szerbia területén a mezőgazdasági földterületek, erdők és építési területek tulajdonosairól az adatokat, valamint a területek nagyságát, a kataszteri jövedelem magasságát az adóhivatal a Köztársasági Földtani Intézettől kapja – hangsúlyozták a szerkesztőségünkbe eljuttatott válaszukban.
Rámutatnak, az Adóhivatal 2013-ban határozta meg az azonos évre vonatkozó mezőgazdasági földterületek és erdők vízlecsapolási illetékének kötelezettségét, ugyanakkor 2015-ben tette meg ugyanezt az építési területek esetében is. Mivel 2014 májusában az árvíz több területet sújtott, a kormány döntése alapján azokat a föld-, erdő- és telektulajdonosokat, akik azoknak az önkormányzatoknak a területén élnek, ahol árvíz pusztított, felmentették arra az évre az illeték befizetésének kötelzettsége alól, illetve elhalasztották a 2013-ra vonatkozó illeték kifizetését, így ebben az esetben kamatot sem számolt fel az adóhivatal. A 2013-ra és 2014-re vonatkozó végzéseket a polgárok 2015 első felében kapták kézhez.
– Tekintettel ezekre a körülményekre, az adóhivatal a 2015-re vonatkozó lecsapolási illetéket 2016-ra halasztotta, hogy ne terhelje meg az adófizetőket két kötelezettséggel – áll az adóhivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott válaszában, utalva arra, miért ilyen későn kézbesítették a múlt évre vonatkozó kötelezettségeket.
Az adóhivatal ugyanakkor arra a kérdésünkre nem adott választ, hogy van-e lehetőség a lecsapolási illeték több részletben történő kifizetésére, hiszen sok háztartás több ezer dináros számlát kapott. Arra viszont kitérnek, hogy panaszra van lehetőségük a polgároknak, az adóhivatal legközelebbi fiókintézetében nyújthatják át. Az adóhivatal minden esetet külön kivizsgál.
