2024. október 9., szerda

Nem akarják a tagságot

A Nagybecskereki Ügyviteli Kör (ZREPOK) képviselői tiltakoznak a Szerbiai Gazdasági Kamara új jogszabálya ellen

Újévtől módosulnak a kamararendszerre vonatkozó törvényszabályok. Az egyik újdonság az lesz, hogy január 1-jétől minden vállalkozó számára kötelező lesz a tagság a Szerbiai Gazdasági Kamarában. Annak ellenére, hogy alkotmányos jog a kívülmaradás.

A vállalkozók körében ellenszenvet váltott ki a jogszabály-módosítás. A napokban a Nagybecskereki Ügyviteli Kör (ZREPOK) képviselői fejezték ki elégedetlenségüket emiatt. A bánáti vállalkozók ugyanis azzal érvelnek, hogy mindenki fel tudja ismerni azt, hogy mi a legjobb számára, és mi az, ami a közösség érdekeit szolgálja. Vagyis, hogy mely szervezetek és egyesületek tagja akar lenni. Szerintük ezzel az alkotmánysértő rendelettel csak tovább nehezítik a vállalkozók helyzetét.
A törvény felhatalmazza a Szerbiai Gazdasági Kamara közgyűlését, hogy önállóan döntsön a tagsági díj meghatározásának mércéiről és összegéről. Ezt már meg is tette, ez viszont a nagybecskereki vállalkozók szerint arról tanúskodik, hogy nincs legitimitása arra, hogy képviselje Szerbia gazdaságának érdekeit.
A kamarai díjat ugyanis kizárólag a vállalkozás bruttó éves jövedelme alapján határozták meg, de nem arányosan, figyelmen kívül hagyták az adott gazdasági szubjektum pénzügyi erejét. Így például egyforma helyzetben van az, akinek éves jövedelme 2,5 milliárd dinár, több mint száz foglalkoztatottal, olyanokkal, akiknek az éves jövedelme több tíz milliárd dinár, és több ezer dolgozót foglalkoztat. A kamarai díj megfizettetése a 104 ezer bejegyzett vállalkozásból 26 ezerre vonatkozik. A nagybecskereki vállalkozók szerint ezzel négyszeresére növekszik a Szerbiai Gazdasági Kamara éves jövedelme. Ez arról tanúskodik, hogy szó sincs a gazdaság tehermenetesítéséről. Ellenkezőleg.
A ZREPOK szerint egyértelmű, hogy ilyen módon kivételezett helyzetbe kerülnek a külföldi nagybefektetők. Olyanok is, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 12 milliárd dinárt, nagyszámú dolgozóval. Mindez azonban a szerbiai gazdaság kárára történik. A nagybecskereki vállalkozók szerint elsősorban közepes szintű, szerb tulajdonban levő vállalatokról van szó.
A vállalkozóknak nincs semmi kifogásuk az ellen, hogy létezik a Szerbiai Gazdasági Kamara, ellenben elfogadhatatlannak tartják a kötelező tagságot, ha pedig az államnak szüksége van rá, akkor a gazdasággal kapcsolatos egyes jogköröket át kellene engednie neki.
A felsorolt okok miatt a nagybecskereki vállalkozók nem fogadják el a kötelező tagságot, és azt remélik, hogy ez ellen mások is fel fogják emelni a szavukat.