Elkalapálnák a dollárt

Kína és Oroszország elnöke száz éve nem látott változásokról beszélt márciusi moszkvai találkozóján, és elégedetten állapították meg, hogy ők ketten együtt a kovácsai ennek a változásnak. Hogy milyen nagy átalakulásról lehet szó, azt sem Hszi-Csin-ping, sem Vlagyimir Putyin nem mondta, de megjegyzéseikből talán kikövetkeztethető. És persze az utóbbi évek fejleményeiből.

Ezek mind arra utalnak, hogy eltökélt szándékuk az amerikai fizetőeszköz világuralmának, hegemóniájának a megtörése. Közös erővel, szövetségesek bevonásával. A cél a dolláralapú globális elszámolási rendszer szétzilálása, leváltása, de legalábbis egy vele párhuzamos, rivális rendszer kiépítése. Ebben a remények szerint a kínai nemzeti valuta, a jüan (renminbi) venné át a vezető szerepet.

Putyin már a Hszivel folytatott márciusi megbeszélés alkalmából is a kínaiak pénzének globális használatára szólított fel. Azt pedig különösen fontosnak nevezte, hogy egymás nemzeti valutáját „mind gyakrabban” használják a kétoldalú kereskedelemben történő elszámoláskor, amihez – mint mondta – bővíteni akarják „a pénzügyi és banki struktúrák kölcsönös jelenlétét” egymás országában.

Erre szükség is lesz, hiszen a Kína és Oroszország közötti kereskedelem kétharmada már rubelben és jüanban bonyolódik. Sőt Putyin arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai valuta használatát Oroszország előnyben részesíti az ázsiai, afrikai és latin-amerikai partnerei közötti tranzakciókban.

A dollármentesítési kampányba más országok is bekapcsolódtak, amelyek egyre lendületesebben fejlesztik kapcsolataikat Kínával és Oroszországgal. Közéjük tartozik Brazília, India és a Dél-afrikai Köztársaság is. Az öt állam régóta szoros együttműködésre törekszik a BRICS angol betűszóval jelzett szövetség keretében. A 2006 óta működő csoporthoz új tagok is csatlakoznának. Algéria, Argentína és Irán már kérte felvételét a BRICS-be, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Törökország pedig érdeklődik a belépés iránt.

Ezek az országok még sok dollárt használnak az egymás közti kereskedelemben, de már a jüant, sőt a saját nemzeti valutát is bevonták az elszámolásba. Sanghajban Új Fejlesztési Bank (NDB) néven saját, közös bankot is alapítottak 2015-ben, amelyet az Egyesült Államok által uralt Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Világbank helyettesítőjének szánnak. Az NDB fejlődő országok beruházásaihoz nyújt kiegészítő finanszírozást.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína és a Föld hatodik legnépesebb országaként nyilvántartott Brazília is csökkentette a dollárt a kétoldalú kereskedelemben. Március végén jelentették be a megállapodást arról, hogy saját pénzükkel, vagyis jüanban és realban kereskednek egymással.

A kínai a világ második legnagyobb gazdasága, a brazil meg a legnagyobb Latin-Amerikában. Tavaly 150 milliárd dollár értékű volt a kétoldalú kereskedelmi forgalmuk.

Luiz Inácio Lula da Silva, a 216 millió lakosú Brazília államfője javasolta, hogy a dollármentesítés jegyében Latin-Amerika dolgozzon ki egy saját valutát a regionális kereskedelem számára. Kezdeményezését máris támogatásáról biztosította Argentína.

Lula a múlt héten járt Kínában, hazája első számú gazdasági partnerénél, ahol szintén bírálta a dollár szerepét a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban. Ostorozta az IMF-et is, azzal vádolva, hogy megfojtja a nehézségekkel és adósságokkal küszködő országok gazdaságát.

A múlt szombaton pedig az Egyesült Arab Emírségekben vendégeskedett. Abban az országban, amely néhány hete egy francia cégen keresztül jüanban értékesíti Kínának a cseppfolyósított földgázt (LNG). Ez a változás a legújabb bizonyítéka a kínai fizetőeszköz fokozatos térhódításának a nemzetközi pénzügyi életben, egyúttal azt is jelzi, hogy európai cégek már hajlandóak jüanban tranzakciókat lebonyolítani.

Délkelet-Ázsiában is igyekeznek minél több ügyletbe bevonni a helyi fizetési eszközöket. A térség országait tömörítő szövetség (ASEAN) pedig már megkezdte a határokon átnyúló digitális fizetési rendszer fejlesztését, amely lehetővé tenné a helyi valuták használatát a regionális kereskedelemben. 

Joko Widodo indonéz elnök a minap arra sürgette a régió államait, hogy fokozatosan hagyjanak fel a külföldi fizetési rendszerek használatával. Azzal érvelt, hogy hazájának, amely majdnem 280 millió lakosával a negyedik legnépesebb ország a Földön, meg kell védenie magát az olyan problémáktól, amelyeket az Oroszország pénzügyi rendszerét sújtó amerikai, illetve nyugati szankciók okoznak.

Malajzia is nyilvánosan szorgalmazza a dollármentesítést, sőt a jegybankja egy olyan fizetési mechanizmust dolgoz ki, amelynek segítségével a délkelet-ázsiai ország saját valutáját, a ringgitet használva kereskedhessen Kínával. Anwar Ibrahim maláj miniszterelnök márciusban Pekingben találkozott a kínai elnökkel, s megvitatták a dollár hegemóniájának gyengítését, sőt egy ázsiai valutaalap létrehozásáról is tárgyaltak.

Az afrikai kontinens több országa is keresi a dollár alternatíváját.

Ezek a fejlemények lépésre kényszerítik az Egyesült Államokat is, amely egyelőre nem találta meg az ellenszerét a világuralmi szerepének biztosításában fontos szerepet játszó dollár elleni járványnak. Bár attól nem kell tartani, hogy a dollár napjai hamarosan véget érnek, a változás megállíthatatlannak tűnik.

Az éles szemű szakértők már úgy látják, hogy fontos történelmi időket élünk, hiszen egy „többpólusú valutavilág” van kialakulóban, amely megszilárdulása esetén jelentősen meggyengítheti az amerikai dollár eddig meghatározó szerepét a nemzetközi pénzügyekben és kereskedelemben.