Kína fokozza az Egyesült Államokkal vívott technológiai harcát. Nemrég váratlanul bejelentette, hogy augusztustól korlátozza a gallium- és germánium-termékek egy részének exportját, amelyeket nagy sebességű számítógépes csipekben, elektromos járművekben és optikai kábelekben is használnak. Peking a kivitelt engedélyhez kötötte, ami komoly fejtörést és gondot okozhat a külföldi vásárlóknak, hiszen eddig a gallium és germánium nagy részét Kínából szerezték be, mivel ezekből a ritkaföldfémekből a legtöbb innen származik.
A félvezetőgyártáshoz használt fémek kínai exportellenőrzése csak a kezdet. Elképzelhető, hogy újabb szigorítások jönnek, hiszen a csipek világpiacán minden eddiginél keményebb küzdelem dúl. Ennek a része a gyártáshoz használt fémek megszerzéséért folyó ádáz harc is.
A kínai csúcstechnológiai szektort érintő támadások is egyre hevesebbek, így a pekingi ellenintézkedések nem meglepőek.
Az utóbbi években – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – először Washington, majd újabban Peking is különböző korlátozásokkal akadályozza a másik előrehaladását, ami hátrányosan érinti a csipgyártókat is. Az USA megpróbál otthon minél több pénzt beruházni ebbe az ágazatba, s minél több jó nevű gyártót odacsábítani. Kína szintén erre törekszik, és az ellene irányuló korlátozásokra igyekszik hasonló mértékben válaszolni.
Az Egyesült Államok – saját érdekeit védve – egyre nyíltabban akadályozza Kína technológiai felzárkózását, aminek része az ottani csipgyártás korlátozása. Tavaly október óta az amerikai technológiát tartalmazó csúcskategóriás mikrocsipek, illetve a gyártásukhoz nélkülözhetetlen gépek, eszközök, sőt még a szabadalmak Kínába juttatása is engedélyköteles. Ám az engedélyek kiadása bizonytalan, sőt az amerikai hatóságok jóváhagyására csak elvétve számíthatnak a jelentkezők.
A Washingtonnal szövetséges országok Kínában gyártó cégei egyelőre még maradhatnak az ázsiai országban, ám az amerikai kormányzat igyekszik lebeszélni őket arról, hogy hosszú távra rendezkedjenek be.
Az amerikai exportkorlátozásokhoz az idén már csatlakoztak más országok is, köztük Hollandia és Japán is. Egyre nagyobb a washingtoni nyomás a nemzetközi csipipar két főhatalmán, Dél-Koreában és Tajvanon is. Az Egyesült Államok arra szeretné rávenni a két ország meghatározó gyártóit, hogy bojkottálják Kínát. Az ellenlépések következményei már érzékelhetőek, hiszen 2022 utolsó negyedében a korlátozások és a kereslet csökkenése miatt jelentősen visszaesett a Kínába irányuló amerikai, holland és japán csipexport.
Az Egyesült Államok, az EU és Japán ugyanakkor a saját piac támogatásával igyekszik csökkenteni a kínai és ázsiai termelési láncoktól való függését, a hazai ágazatban jelen levő cégek kínai termelését pedig megpróbálja minél jobban visszafogni.
Erre Peking is hasonló lépésekkel reagált. Az állam bőkezű támogatásokat biztosít a hazai gyártóknak. Míg az USA 52 milliárd dollár állami tőkét tervez beruházni a saját csipgyártásba a következő öt évben, Kínában csupán egyetlen város (Kanton) csaknem 21 milliárd dollár értékű saját fejlesztési programot indított az ágazatban.
Az amerikai megszorítások és korlátozások főként a legfejlettebb technológiát érintik, azaz a legmodernebb csipeket. Az egyéb, vagyis a gyengébb kategóriába tartozókra nem vonatkoznak. Kína ennek köszönhetően továbbra is kulcsfontosságú szereplője marad a csipgyártásnak, ám valószínűleg csak a gyengébb kategóriába tartozóknak.
A külföldi gyártók közben igyekeznek kijátszani a szabályokat, hogy az amerikai tiltások és nyomásgyakorlások ellenére hozzáférjenek a kínai piachoz. Az amerikai Intel nyíltan ki is mondta, hogy Kína továbbra is egyik legfontosabb piaca. Ezért a többi konkurenséhez hasonlóan olyan csip kifejlesztésén dolgozik, amely nem esne az amerikai technológiai exportkorlátozások hatálya alá, ám az ázsiai országban jól el lehetne adni.
Az amerikai kormányzati pénzekért lobbizó Intel azonban a hivatalos politikához is igyekszik minél jobban alkalmazkodni. Washington kulcsfontosságúnak számító kelet-európai szövetségesénél, azaz Lengyelországban egy óriási vállalkozásba kezdett. Wrocławban 4,6 milliárd dollárért csipgyárat épít, amelynek üzembe helyezésekor kétezer embernek ad majd munkát. Az EU- és NATO-tag Lengyelország ezzel bekapcsolódik a nyugati high-tech iparba, amit a térség többi állama irigykedve figyel.
Ám a beruházás összege eltörpül az Intel tervezett németországi csipgyárának várható költségei mellett. Az amerikai óriásvállalat ugyanis több mint 30 milliárd euróból épít félvezetőgyártó üzemet Magdeburgban. A Németországban is rekordnagyságúnak minősülő befektetésről szóló megállapodást júniusban írta alá Berlinben Olaf Scholz kancellár és Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatójának jelenlétében.
Az építkezés befejezése 2028-ban várható. A tervek szerint az új üzemben háromezer alkalmazottat foglalkoztatnak, ám az üzleti partnerekkel együtt további több tízezer munkahely létesül majd.
Az Intel célja, hogy az írországi gyártókapacitás bővítésével, továbbá a lengyelországi üzem megépítésével és a magdeburgi gyárral együtt saját értékteremtési láncolatot alakítson ki Európában, s az itteni vásárlókat szolgálja ki a vonatkozó európai uniós tervekkel összhangban.
Az amerikai vállalat vezetője a beruházásokkal kapcsolatban elmondta: az utóbbi ötven évben a kőolajlelőhelyek földrajzi elhelyezkedése határozta meg a geopolitikai folyamatokat, a következő öt évtizedben azonban már a technológiai ellátási láncok elhelyezkedése válik fontosabbá.
