A vajdasági parlament tegnap nyitott ülést tartott, amelyen a képviselőkön kívül külföldi vendégek is részt vettek. A téma a Duna-stratégia volt. Október derekán ismét napirendre kerül e határon átívelő regionális együttműködés kérdésköre, amikor is az olaszországi Lombardia régió képviselői látogatják meg a Tartományi Képviselőházat, hogy saját tapasztalataikat megosszák a működőképes autonómia modelljéről. A tegnapi konferencia külföldi vendégei között volt Gunter Czisch, a németországi Ulm polgármestere és Peter Langer, a Duna menti Városok és Régiók Szövetségének elnöke.
– A Duna-stratégia nem csodafegyver, hanem a Duna menti régiók összefogása közben megszületett ambíció, amely a már meglévő pénzügyi források hozzáférését teszi lehetővé. Az együttműködés eredményeként az érintett régiókban élő emberek életminőségén tudnak változtatni – nyilatkozta Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke.
– Ez olyan stratégiai dokumentum, amelyet az Európai Unió a magyar elnökség alatt, 2011 nyarán fogadott el. Azóta kialakult egy olyan intézményi háttér, amely irányítja a stratégia munkafolyamatait, és amely a vajdasági magyaroknak lehetőséget nyújt, mivel ők is hozzá tudnak majd férni a pénzügyi forrásokhoz. A vajdasági magyarok több évtizeden keresztül kisebbségi létükből fakadóan hátrányos helyzetben éltek, de ez meg fog változni és sikeresen pályázhatnak majd – részletezte a tartományi házelnök.
Bojan Pajtić tartományi kormányfő kifejtette, hogy a Duna-stratégia egyedi alkalmat nyújt a határon átívelő együttműködés bemutatására, és képes felgyorsítani a fenntartható gazdasági és kulturális fejlődést. Vajdaság mint Duna menti régió a szomszédokkal való együttműködés révén az egész ország fejlődését segíti elő. Pajtić kiemelte, hogy a Szerbiának szánt határon átívelő gazdasági együttműködés során kapott pénzből Vajdaságnak 87 százalék jutott. Ezt az összeget a tartomány területén megvalósított projektumokra fordították. Vajdaság a többi Duna menti régióval együtt támogatja Szerbiát az Európai Unióhoz történő felzárkózás folyamatában.
– A Duna-stratégia 14 európai országra terjed ki, ebből 5 ország még nem tagja az EU-nak. Szerbiának arra kell törekednie, hogy vezető szerepet töltsön be a nem uniós országok körében, és az együttműködés szorosabbra fűzésében is vezető pozícióra kell törekednie – vélekedett Miroslav Vesković, az Újvidéki Egyetem rektora.
– Az egyetemi tanulmányaikat elvégzett fiatalok külföldre távozása komoly problémát jelent az ország számára, és erről beszélni kell. A Duna-stratégia keretében fontos szerepet kap az egyetemek közötti együttműködés. A külföldön tanuló fiatalok számára meg kell teremteni a feltételeket, hogy visszatérjenek Vajdaságba, Szerbiába, hiszen később ők lehetnének az ország legjelentősebb nagykövetei – fejtette ki a Miroslav Vesković.
