A Szabadka–Szeged, alig 40 kilométeres vasútvonalon a menetrend szerint két órát és 8 percet tart az utazás, nem szükséges átlagsebességet számolgatnunk ahhoz, hogy ráébredjünk: a sínbusz lépésben halad. Jack Engwegen, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága Magyarországért felelős részlegének vezetője mosolyából, aki tegnap Pásztor Istvánnak, a vajdasági képviselőház elnökének társaságában Szegedről Szabadkára utazott, egyértelműen kiderült, hogy nem ilyen vonatozáshoz szokott. A szabadkai vasútállomáson az újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az „érdekes” utazást élvezte, de ez mindenekelőtt a jó társaságnak köszönhető.
– A határ két oldalán élő emberek közötti kapcsolatok tekintetében a vasútvonal felújítását rendkívül jó és hasznos projektumnak tartom, a felújított vonal ismét összeköti majd az itt élőket, sok lehetőség nyílhat a közös fejlődés irányában. A megvalósíthatósági tanulmány bemutatta azt, hogy a felújítási projektum keresztülvihető, a következő lépésben minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy a felújításra biztosítsuk a szükséges pénzforrást. Benyomásaimról mindenképp beszámolok Brüsszelben – mondta az EB részlegvezetője.
Pásztor István elnök a bő kétórás vonatozás során folytatott kötetlen beszélgetés során sok mindenről tájékoztatta a vendéget – szó esett a térségben élő emberek gondolkodásmódjáról, a politikai határokat nem igazán elismerő jégesőfelhők elleni közös védekezésről, alma- és szőlőtermesztésről, borászatról, pálinkáról...
A két város között utazók az utat most kénytelenek két járműben megtenni, Röszkén, az útlevél ellenőrzése után kell átszállniuk. A terv szerint a két ország közötti együttműködés keretében a Szeged–Röszke–Horgos–Szabadka–Csikéria–Bácsalmás–Baja útvonalat újítanák fel, a 180 millió euró értékű projektum 2020-ra fejeződhetne be.
Pásztor István tarthatatlannak, XIX. század előtti állapotnak nevezte azt, hogy az utasokat a határon csomaggal, útlevéllel a kézükben átszállásra kényszerítik.
– Azt gondolom, hogy a vonat már akkoriban is gyorsabban közlekedett, mint most – mondta, majd arról beszélt, hogy a megvalósíthatósági hatástanulmányt már két évvel ezelőtt elkészítették, a kivitelezési terv előrehaladott, nagyjából egy évet kell még várni rá.
– Még nyitott a kérdés, hogy a vajdasági vasútszakaszra honnan, milyen forrásból lehet pénzt szerezni, az egész projektum első fázisát európai uniós forrásokból vagy a Budapest–Belgrád vonal felújítására szánt kínai hitel egy részéből lehetne finanszírozni. A következő hónapokban elsősorban a pénzszerzésre fogunk összpontosítani. A vonal felújítása kiemelt prioritásunk, nekünk, vajdasági magyaroknak pedig – magyarázni sem kell – még ennél is fontosabb – véli az elnök.
Tegnap a sínbuszban utazott Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió soros elnöke is. Szerinte a projektum megvalósulása, beleértve a Budapest–Belgrád vonal felújítását is, „óriási infrastrukturális és gazdasági fellendülést hozhat” a vajdasági, Bács-Kiskun megyei és Csongrád megyei régióban, hiszen olcsóbbá válhatnak a közlekedési útvonalak, mind az utas, mind a teherforgalom tekintetében.
Csókási Eszter, a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője elmondta, hogy készül az engedélyes terve a Szeged–Szabadka vonalnak, amely novemberre meglesz, a Szabadka–Baja vonal engedélyes tervének elkészítését pedig januárban kezdik meg. Ha a jövő év elején megkapják a Szeged–Szabadka vonal összes engedélyét, az év végén megkezdődhet az építkezés is. A legoptimálisabb forgatókönyv szerint az új vonal – teljes, csaknem 100 kilométeres hosszában – első üzemeltetési éve 2018–2019 lesz. Ha villamosítanák a vasúthálózatnak ezt a részét – az említett összeg ezt a tételt nem tartalmazza –, a vonatok sebessége elérhetné a 160 km/h-t is.
