Az EU ismét a recesszió felé sodródik, és akár bele is csúszhat. Ettől tart a piaci elemzők egy része. Mások azonban nem ennyire borúlátóak.
A pesszimisták ismét azt szajkózzák, hogy a fájdalmas gazdasági visszaesés és válság immár elkerülhetetlen. Jelzésértékű fejleménynek tartják, hogy az EU-ban folyamatosan lassul a gazdaság növekedésének üteme. Szerintük ennek csak rossz vége lehet.
Az érvek között gyakran említik, hogy az euróövezetben mélypontra került a feldolgozó- és szolgáltatóipar, aminek az lesz a következménye, hogy a vállalatok az év második felében kevesebb embert alkalmaznak majd, vagyis elbocsátások lesznek.
Figyelmeztető jelnek tartják azt is, hogy júniusban mind az EU-ban, mind az eurózónában (havi és éves összehasonlításban) visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.
A derűlátóbb elemzők nem látják ilyen sötéten a helyzetet. A munkaerőpiacot pedig épphogy nagyszerűnek ítélik meg. Az euróövezetben ugyanis rekord alacsony a munkanélküliség.
Májusban és júniusban is ez volt a helyzet. Az EU statisztikai hivatala (Eurostat) a minap erősítette meg, hogy a nyár első hónapjában a májusival megegyező 6,4 százalékos munkanélküliséget regisztrált az euróövezetben, a feltételezett 6,5 százalék helyett. (Tavaly júniusban még 6,7 százalék volt az állástalanok aránya az eurót használó EU-tagok területén.)
Az 27 tagú Unió egészéről is szinte ugyanez mondható el: júniusban az előző havival megegyező munkanélküliséget mértek, vagyis 5,9 százalékot. Egy évvel korábban még 6,1 százalékot.
Júniusban 12,802 millióan szerepeltek az állást keresők listáján az EU-ban, ebből 10,814 millióan az eurózónában. Az előző havihoz képest a munkanélküliek száma kétezerrel csökkent a közösség területén és 62 ezerrel az eurózóna társállamaiban.
Az euróövezet meghatározó tagjai közül Németországban volt a legalacsonyabb (alig 3 százalékos) a munkanélküliség, ám Franciaországban már ennek több mint a duplája (7,4 százalék). A nagyobb tagállamok közül Olaszországból 7,4, Spanyolországból pedig 11,7 százalékos munkanélküliséget jelentettek. Az utóbbi egyúttal a legmagasabb szint az EU-ban.
A legalacsonyabb munkanélküliséggel, 2,6 százalékkal Málta dicsekedhetett el júniusban, valamint Csehország és Lengyelország, ahol ez a mutató egyaránt 2,7 százalékon állt.
Miközben az EU-ban általánosságban csökkent az állástalanok száma, a gazdaság a vártánál kissé dinamikusabban nőtt a második negyedévben. A bruttó hazai össztermék (GDP) az euróövezetben mind negyedéves, mind éves összevetésben is jobbnak bizonyult.
Az Eurostat szerint az első negyedévben az (előzőhöz viszonyítva) nem változott a GDP az eurózónában, ám az EU-ban hajszálnyival, 0,2 százalékkal nőtt. A második negyedévben pont fordított helyzet alakult ki: az euróövezetben 0,3 százalékkal nőtt a gazdaság, az EU-ban viszont nem változott az első három hónaphoz viszonyítva.
Az éves összehasonlítás eredményei ennél valamivel jobban festenek. Az első negyedévben mindkét térségben 1,1 százalékos volt a növekedés. A másodikban valamivel gyengébb: az euróövezetben a GDP 0,6 százalékkal nőtt, az EU-ban pedig fél százalékkal.
Az egy évvel korábbihoz képest az EU tagállamaiból csak hétben nőtt a GDP a második negyedévben, a legerőteljesebben Írországban (2,8 százalékkal) és Portugáliában (2,3 százalékkal). A legnagyobb csökkenés, 2,4 százalékos Svédországban következett be.
Az euróövezetben mérséklődött az infláció is, amit az elemzők kedvezően fogadtak. Júliusban ráadásul a piaci várakozásoknak megfelelő mértékű lassulást mért az Eurostat. Éves összevetésben 5,3 százalékra csökkent a fogyasztói árindex, ami 2022 januárja óta a legalacsonyabb szint. A nyár első hónapjában még 5,5 százalék volt az átlagos éves infláció, amelyet továbbra is az élelmiszerárak emelkedése tart viszonylag magasan. Az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohánytermékek ára még júliusban is magasan szárnyalt: csaknem 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 0,2 százalékkal a júniusit.
