Vízözön és tűzözön riogatja a turistákat

A bolygó ezen a nyáron is megtapasztalta az egyre szélsőségesebb időjárás következményeit. Néhol pokoli hőség tarolt (rekord hőmérsékletek kíséretében), másutt pedig viharok, kiadós esőzések, árvizek pusztítottak.

Globális gazdasági következményei még ismeretlenek a természet „tombolásának”, de az biztos, hogy több ágazat is megszenvedte a történteket. A turizmusban dolgozók máris panaszkodnak, sőt attól tartanak, hogy a következő években még rosszabb nyári szezonokra számíthatnak. Európában mindenképp, de másfelé is.      

Az idei nyáron sok nyaralni vágyó, vagy már éppen nyaraló programját borította fel az időjárás. Dél-Európában a perzselő hőség és az erdőtüzek, kicsit északabbra a jégesővel, orkán erejű szelekkel kísért zivatarok keserítették meg a helybeliek és a turisták életét.    

Olaszországban mindkettőből kijutott az embereknek. Így az ott nyaraló Karl Lauterbach német egészségügyi miniszternek is, aki a pokoli hőségben azt találta mondani, hogy a klímaváltozás miatt némely dél-európai turisztikai központoknak „hosszabb távon nincs jövője”.

Az erdőtüzeket Görögország sem úszta meg, amire Andrew Mitchell brit fejlesztési és Afrika-ügyi miniszter úgy reagált, hogy ilyen körülmények között nem utazna oda.

Róma és Athén nem hagyta szó nélkül a kellemetlen politikusi üzeneteket, megjegyzéseket, s igyekezett megnyugtatni a külföldieket, hogy mindenkit tárt karokkal várnak. Ezt alighanem senki sem vonja kétségbe. Ám szakértők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a globális fölmelegedés hosszabb távon kedvezőtlenül befolyásolja a dél-európai országok idegenforgalmát, vagyis az ottani üdülőhelyekre valószínűleg kevesebben látogatnak a jövőben. Nyaranként egész biztosan. 

Az Európai Bizottság szerint a hőmérséklet fokozatos emelkedése miatt az EU egy részében a nyári főszezonban (különösen pedig júliusban) az idegenforgalom csökkenésével kell számolni, de áprilisban növekedés várható. Az erdőtüzek (kockázata) és a növekvő hőstressz miatt a Földközi-tenger vidéke helyett az utazók közül nyaranta várhatóan egyre többen más területeket választanak majd. A szakértők egy része úgy véli, hogy az ideihez hasonló néhány kánikulás-tüzes-viharos-(jég)esős nyár változásokat hozhat a vakációzni, kikapcsolódni vágyók szokásaiban.

Eduardo Santander, az EU turisztikai bizottságának (ETC) elnöke szerint elképzelhető, hogy a jövőben az emberek nyár helyett inkább tavasszal, vagy jobb híján télen utaznak el valahová pihenni. És az is valószínűsíthető, hogy a várható időjárást latolgatva egyre többen hagyják az utolsó pillanatra a szállásfoglalást.

Már mindössze néhány fokos hőmérséklet-emelkedés is tíz százalékkal csökkentheti a nyaralók számát az EU déli tagállamaiban. Így Görögországban, Cipruson, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, amelyek ezt igencsak megéreznék, mivel a turizmus nagyon fontos bevételi forrás számukra. Az ágazat 2021-ben majdnem 15 százalékkal járult hozzá a görög bruttó hazai össztermékhez (GDP) és 9,1, illetve 8,5 százalékkal az olaszhoz és a spanyolhoz.

Velük ellentétben az észak-európai tengerpartokon jelentősen megnőhet, átlagban akár öt százalékkal is, a turisták száma, amivel viszont a skandináv és balti országok, valamint Lengyelország, Németország és Írország járna jól.

Az erre utaló jelek már a statisztikai adatokban is látszanak. Az ETC elemzéseiből már kiderült, hogy a tavalyi azonos időszakhoz képest csaknem tíz százalékkal csökkent azok száma, akik június és november között a mediterrán térségbe terveznek utazást. Megnőtt ugyanakkor a bolgár, a cseh, a dán és az ír helyszínek iránti érdeklődés. Ez persze azzal is összefüggésbe hozható, hogy ezeken helyeken (jóval) olcsóbban lehet nyaralni.   

Vitathatatlan, hogy az európaiakat egyre jobban nyugtalanítja az időjárás, és ha lehet, igyekeznek olyan területet választani, ahol nem kell rettegniük az erdőtüzektől, sem a pokoli hőség következményeitől, sem egyéb természeti csapásoktól. Nyugodt körülmények mellett akarnak nyaralni. 

A közvélemény-kutatásokkal megbízott uniós intézmény (Eurobarometer) már tavasszal felhívta a figyelmet arra, hogy az európai utazók húsz százaléka szinte nagyítóval nézi az árakat, vagyis kétszer is meggondolja, hogy hol mennyibe kerül a vakációzás. A szélsőséges időjárási viszonyok okozta kellemetlenségektől is tartanak. Igaz, ezt csak a megkérdezettek 7,3 százaléka nevezte meg problémaként.

Sok uniós polgárt azonban sem az árak, sem a hőmérséklet változásai nem érdeklik, mert nem jut pénz nyaralásra. Az EU-ban az évenkénti egyhetes üdülést megengedni képtelen emberek átlagos aránya 28,6 százalék volt tavaly, ami még mindig elég magas, ám 2010-hez képest tíz százalékkal alacsonyabb.

Ebből a szempontból Luxemburg, Svédország és Finnország a legszerencsésebbek közé tartozik, hiszen ott viszonylag kevesen kénytelenek lemondani az egyhetes üdülésről. A luxemburgiak esetében ez 7,6 százalék, a svédeknél 10,2 százalék, a finneknél pedig 12 százalék.

A legrosszabb helyzetben ebből a szempontból Románia van, mivel lakosságának csaknem 62 százaléka nem engedheti meg magának a nyaralást. Meglepő módon őket a görögök követik (48,8 százalék), majd a bolgárok (43,8 százalékkal).