A Szerbiai Privatizációs Ügynökség még tavaly bejelentette, hogy 2010 februárjában eladják a nagybecskereki cukorgyár vagyonát, de még most sem tudni, hogy mikor kerül nagydobra az ország legrégibb ipari létesítménye. Ugyanis másfél év után sem végezték el a csődbe jutott vállalat vagyonának felbecslését. Pedig a törvény a csődbe jutott adós vagyonának mielőbbi áruba bocsátását szorgalmazza, hogy kártalaníthassák a hitelezőket. A késést részben a kataszteri dolgozók csaknem féléves sztrájkjával is indokolják. Annyi biztos, hogy egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy még ebben az évben meghirdetik a cukorgyár vagyonának az eladását. Más kérdés az, hogy (a hulladékfelvásárlókon kívül) lesz-e érdeklődő.
Az illetékesek (a Privatizációs Ügynökség Csődeljárási Központja) szerint az eladás meghirdetése csak akkor lehetséges, ha tisztázódnak a gyár azon létesítményeinek a tulajdonjogi viszonyai, amelyek körül pillanatnyilag pereskednek, valamint, ha a csődeljárási igazgató megkapja a gyár vagyonának telekkönyvi dokumentációját. Csak ezután dönthet arról, hogy melyik lesz a vagyon értékesítésének legkedvezőbb módja. Annyi biztos, hogy az egyetlen állami tulajdonban maradt cukorgyár legnagyobb vagyona elsősorban a 26 hektárnyi gyártelek, és a hitelezők főleg ennek eladásából remélik a kártalanítást. Egyelőre senki sem tudja megjósolni azt, hogy az eladásból kapott összegből is sikerül-e majd mindenkit kártalanítani.
A cukorgyár jelenlegi adóssága pedig megközelíti a kétmilliárd dinárt. Legnagyobb összeggel a Panonske elektranénak tartoznak (516 millió dinárral), majd a Fejlesztési Alapnak (165 millióval), a NIS-nek (138 millióval), az Árutartalékoknak (128 millió dinárral) és az Adóhivatalnak (százmillió dinárral). Ehhez képest eltörpülnek a cukorgyár kinnlevőségei (130 millió dinár). A nagybecskereki Kereskedelmi Bíróság tavaly júniusban, Szerbia Fejlesztési Alapjának kezdeményezésére indított csődeljárást a gyárban. Mivel a hitelezők közül senki sem kínált fel átszervezési programot, a bíróság a vagyon értékesítése mellett döntött.
Az ország legrégibb cukorgyára, melynek többségi tulajdona (vagyonuk 63,84 százaléka) állami kézben van, 1904-től 2003-ig folyamatosan működött. Akkor álltak le először. Egy évvel később újra begyújtották a mészkemencét, de a 2004-es kampány befejezése egyben a nagybecskereki cukorgyártás végét is jelentette. Közben pedig a nagybecskerekinél korszerűbb cukorgyárakra is lakat került.
