A minap tiltakozó jegyzéket küldött a szerb kormányhoz Horvátország és Bosznia-Hercegovina azon kormányrendelet miatt, amelyet június 19-én a szerb kormány az egykori JSZSZK területén lévő vállalatok vagyonának védelmét szabályozta. Ez azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek a valamikori Nagy-Jugoszlávia területén működtek, viszont az anyacégük Szerbiában volt, s ott rendelkeztek irodákkal, üzlethelyiségekkel és más létesítményekkel.
A tiltakozó horvátok és bosnyákok azon háborodtak fel, hogy miután létrejött a szukcessziós kérdésekben meghozott szerződés az egykori JSZSZK tagállamai között, rendeződni látták a vagyoni helyzetet, amit Szerbia egy tollvonással megsemmisített. Szerintük a június 19-i kormányrendelet a valamikori jugoszláv vállalatok vagyonának védelme kapcsán tulajdonképpen az egykori tagköztársaságokra nézve kijátszás, a szukcessziós megállapodás felrúgása. A bosnyákok arra is hivatkoznak, hogy e rendelettel nacionalizálni kívánják a szerbiai, az egykori Jugoszlávia területén lévő cégeket.
Azok a cégek, amelyek megvásárolták a szóban forgó vállalatokat vagy üzletet kívánnak kötni, egyáltalán nincsenek kétségbeesve, s nem tartanak attól, hogy a hozzájuk kerülő vagyon esetleg per alatt lesz. Erről tanúskodik az az adat, hogy a magánosítási ügynökség éppen pénteken 16 vállalatot értékesített, s mindegyiknek az alapító tőkéje valami módon kapcsolódik az egykori jugoszláv tagköztársaságokban lévő vállalatokhoz. Néhány a magánosított cégek közül: Beoprevoz, Hidrogradnja Komerc, Beoinduplati, Jugradis, Semenarna, Elektrokovina, Ključ Komerc, Kontinentalšped, Energobeoinžinjering, ATM, Niš Herc és Reko.
Azok, akik megvásárolták a szóban forgó cégeket, nem tartanak attól, hogy a Belgrádban vagy az ország bármely részén lévő ingatlanok, üzlethelyiségek vagy irodák per tárgyát képezik majd, és esetleg fennáll a veszélye annak, hogy elveszítik valamelyik megvásárolt céget, mert Szerbia, Horvátország és Szlovénia között a szóban forgó vállalatok per tárgyát képezhetik.
A magánosítási ügynökség nyilvántartása szerint legalább 150 vállalat van, amelynek az alapítótőkéje valamelyik egykori jugoszláv tagköztársasághoz kötődik, közülük 16 már elkelt, és úgy tervezik, hogy augusztus és szeptember folyamán még 50-et értékesítenek. Állítólag 40 cég eladása előkészületi fázisban van, a többinek a komplett dokumentációja már megérkezett az aukciós céghez. A kormányrendelet védi a cégeket és az új tulajdonosokat is, tehát nálunk úgy hiszik, hogy aggodalomra nincs ok, a külföldiek meg tiltakozzanak, ahogy akarnak.
Utólag Szlovénia is csatlakozott a horvát és a bosnyák tiltakozáshoz. Ki tudja, hogy Montenegró és Macedónia hogyan fog lépni?
