2024. július 17., szerda

Szerbia kincseskamrája

A községek fejlesztéséről szerveztek tanácskozást Újvidéken

Tegnap Újvidéken a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban a tartományi helyi önkormányzatokkal és a községek közötti együttműködéssel megbízott titkárság szervezésében: Szerbia kincseskamrája elnevezéssel tanácskozást szerveztek a községek fejlődéséről. Immár harmadik alkalommal gyűlnek össze Szerbia községeinek képviselői, hogy megvitassák miként lehetne helyi sajátosságokat a legkedvezőbben felhasználva haladniuk a korral.

Jadraga Beljan Balaban, tartományi szaktitkár, beszámolt arról, hogy legfőbb célja minden községnek a mielőbbi fejlődés, a községek közötti együttműködés kellene, hogy legyen, ezt oly módon tudják megvalósítani, hogy felmérik mik azok a források, amelyekre saját községükben önerőből építhetnek, s ezt kiaknázva próbálják meg vidéküket minél jobb helyzetbe hozni. Számos példa van rá, hogy a sajátosságokat felhasználva jó szervezéssel rátermett irányítással kilábaltak a községek a nehézségekből, s rohamos fejlődésnek indultak. Inđiát említette, ez a község 10 évvel ezelőtt szinte a legfejletlenebb volt Szerbiában. Meglehetősen kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedése, hiszen se a Duna nincs a közelében a 10-es korridor is elkerüli és a fontosabb útvonalak is. Mégis a rátermett vezetőség ipari övezetet létesített Indjián, az infrastruktúra fejlesztésébe kezdett és Szerbia egyik kiemelten fejlett községévé vált, mondhatni kincsestárrá. Mindez annak köszönhető, hogy átszervezték a helyi önkormányzatot, racionalizálták a munkát és a rátermett csapat igyekezett minden téren előremozdítani a községek.

A tartományi titkár kiemelte, hogy a községek kötelesek elkészíteni a stratégiai fejlesztési tervet, erre megszabtak egy határidőt, mégis Vajdaságban mindössze 14 községben tettek eleget ennek az elvárásnak, ezt követően a tartomány pályázatot írt ki, amelyre szerencsére 25 község adta át a megfelelő dokumentációt, s hamarosan talán november elején a szerződések aláírására is sor kerül. Ez biztató jel arra vonatkozóan, hogy mégis csak fontosnak tartják a fejlődést a községek, s igyekeznek önerőből a lehető legtöbbet megtenni ennek érdekében. Azt tanácsolta, hogy mindenki mérje fel a tartalékait, azt, hogy hogyan lehetne hazai és külföldi beruházókat csábítani a községekbe, mely ágazatokat lehetne fejleszteni, hogyan kellene a gazdasági fejlődést magasabb szintre emelni, a munkanélküliséget felszámolni és az új technológiákat alkalmazni. Arra is intette a községek képviselőit, hogy felelősségteljesen viszonyuljanak a nemzeti kisebbségek érdekeinek megvalósításához.