Tavaly ilyenkor a szerbiai bankok egymást túllicitálva jobbnál jobb feltételeket kínáltak a takarékoskodni kívánó ügyfeleiknek. Versenyeztek abban, ki tud magasabb kamatot fizetni a lekötött dinárért vagy devizáért. A legkedvezőbb, devizabetétre fizetett kamat elérte a 14 százalékot.
Sokan arra számítottak, hogy az idén is hasonló kedvezmények várnak a takarékoskodókra, nos, előre ki kell ábrándítanunk őket, hiszen a pénzügyi válság már hozzánk is begyűrűzött, s a bankárok igencsak óvatosak lettek.
Nem is reklámozzák különösképpen a holnap kezdődő takarékossági hetet, talán azért nem, mert az adott gazdasági válság peremén az eufórikus hangulat enyhén szólva, ízléstelen lenne, és talán még gyanússá is válhatnának a bankok, amelyek túlságosan magas kamatot ígérnek a lekötött betétekért. Az eddigi információk alapján azt állíthatjuk, hogy az egy évre lekötött devizabetétért legtöbb 6,5–7,5 százalékos kamatot kínálnak, persze a kamat nagysága függ az összeg nagyságától is. Egy pénzintézet van csupán, a Banka Intesa, amely 8,5 százalékos kamatot ígér abban az esetben, ha több mint 10 000 eurót kötnek le náluk az ügyfelek egy évnél hosszabb időre.
Talán az idei takarékossági világnap egyik csábító feltétele az lehetett volna, hogy az állam, amikor úgy határozott, hogy a lekötött betétekért 50 000 euró értékben garanciát vállalt, azonnali hatállyal megszünteti a lekötött betétek kamatjára számított adófizetési kötelezettséget is. A deviza esetében irányozták elő a 20 százalékos adót a kamatból megvalósított haszonra vonatkozólag. Való igaz, ezen adókötelezettség feloldására készülnek, de azt a gyakorlatban majd csak 2009. január 1-jétől alkalmazzák. Tehát a takarékossági hét alkalmával kínált kedvező bankfeltételek mellett lekötött pénzre az ügyfelek még kötelesek lesznek fizetni az állam által előirányzott 20 százalékos adót, mielőtt életbe lépne az említett feloldás. Ezek szerint a bankokat az állam nem kimondottan segíti, s nem is készteti arra, hogy minél nagyobb kamatot számoljanak el a náluk takarékoskodó feleknek.
Még egy intézkedést hozott a Szerbiai Nemzeti Bank. Az idén nem menti fel az ügyviteli bankokat a takarékossági hét idejére az alól, hogy a kötelező 40 százalékos tartalékot befizessék, tehát ezzel sem könnyíti meg a dolgukat. E döntést részben azért hozta meg Radovan Jelašić bankkormányzó, mert tavaly felmentette a bankokat egy időre a tartaléktárolási kötelezettsége alól, de csalódnia kellett, mert mint utólag kiderült, a pénzintézetek nem arra használták fel ezt a lehetőséget, hogy új ügyfeleket kerítsenek maguknak, hanem a régieket győzték meg arról, hogy a kedvező feltételek mellett ismét kössék le náluk a pénzüket.
