2024. július 17., szerda

Megszigorítás és takarékosság

A közeljövőben Szerbia gazdasága nem számíthat határozott és gyors javulásra a pénzügyi szektorban.
A gazdasági válság Szerbiára begyűrűzött hatásainak enyhítéséről tárgyaltak a múlt héten Mirko Cvetković kormányfő, Radovan Jelašić bankkormányzó és Diana Dragutinović pénzügyminiszter. A megbeszélésnek az volt a kicsengése, hogy a 2009-es évre vonatkozó költségvetés megszorító lesz, szigorú szabályok fognak érvényesülni és minden szinten takarékoskodást irányoztak elő, különösen az állami szektorra vonatkozólag. A szerb kormány minden szinten takarékoskodást irányzott elő

Ezen felül a gazdaság fejlődését fogják serkenteni, mert mondani sem kell, ez az ország érdeke. Mirko Cvetković kormányfő szerint Szerbia gazdasága stabil, a központi bank intézkedései jók, mert lehetővé teszik azt, hogy stabillá váljon a dinár árfolyama, és hogy a gazdaság kellőképpen fizetőképes lehessen.

Bejelentette, hogy a Szerbiai Nemzeti Banktól elvárják, hogy a meghozott intézkedéseket idejekorán alkalmazzák, és hogy az intézkedést megfelelő törvényi szabályozás kísérje. Sajnos, a korábbi a kölcsönökre vonatkozó ajánlás a polgárok körében nem aratott osztatlan sikert, így nem is tudták elérni a várt hatást. Tehát a serkentő intézkedésnek köszönhetően a polgárok nem hajlottak arra, hogy visszafizetési határidő lejárta előtt törlesszék az hiteleik részleteit, de nem is éltek azzal a lehetőséggel, hogy úgynevezett halasztott – legfeljebb egy évig – adósságtörlesztést igényeljenek. Ezért a bankok nagyon nehezen jutnak újabb eszközökhöz, amelyeket kölcsönözhetnének. A belső tartalékok szinte teljesen kimerültek, így csak külföldről beáramló pénzre számíthatnak, azt pedig a válság miatt egyre inkább megnyirbálták és korlátozták.

Talán az országnak a legnagyobb segítséget a Nemzetközi Valutaalappal megkötött legújabb készenléti csomagterve jelentené, de ez még bizony várat magára. Az elsődleges megbeszélés alapján úgy volt, hogy Szerbia december 19-én Belgrádban hitelesíti a szóban forgó szerződést, de mint kiderült, erre nem került sor, a találkozót elnapolták január közepéig.

Radovan Jelašić bankkormányzó bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő szerződés létrejöttéig két memorandumot kellene a szerb kormánynak meghoznia. Az egyik arra vonatkozik, hogy jövőre célzott inflációkorlátozást teljesítik, ami tulajdonképpen egyfajta felelősségvállalás arra vonatkozóan, hogy 2009-ben nem lesz nagyobb 8 százaléknál az infláció.

A másik fontos feltétel a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozik. A szerb kormánynak memorandumban fel kell vállalnia, hogy kiegyensúlyozott pénzügyi politikát folytat jövőre is. Ezt közösen kell a szerb kormánynak és a SZNB-nek teljesítenie.