Ezek szerint az általános kollektív szerződésben meghatározott jogokat január elsejétől érvényesítik a foglalkoztatottakra vonatkozóan, a munkaadókra pedig külön megszabott kötelezettségeket rónak ki. A kötelezettségek a következőkből állnak: a munkaadó köteles a szerbiai átlagfizetésnek a 15 százalékát kifizetni a dolgozók számára egytálétel-pénz formájában, a nyaralási pótlék fizetésére is kötelezték a munkaadókat, méghozzá a szerbiai átlagfizetés 75 százalékát kötelesek kifizetni. Az ünnepnapokon, vagy bármely más napon, amely nem minősül munkanapnak, külön juttatást kötelesek elszámolni a dolgozók számára, amely alapbérnek a 120 százalékát teszi ki. A holt munkát 0,5 százalékban szabták meg, ennyit kötelesek minden évben elszámolni a foglalkoztatottaknak, a napidíj pedig a szerbiai átlagfizetésnek az öt százalékát teszi ki. A terepi pótlék a köztársasági átlagbér 3 százaléka lesz és ha bárki önhibáján kívül nem dolgozhat bizonyos ideig a munkahelyén, vagy valamiért felfüggesztik a munkaviszonyát, amiről ő nem tehet, akkor a munkaadó az átlag havi fizetésnek a 65 százalékát köteles megfizetni.
Ezenkívül kötelezték a munkaadót, hogy a nyugdíjba vonulás előtt és technológiai felesleggé nyilvánítás esetén végkielégítést fizessen, s mindennek a betartását szigorúan ellenőrizni fogják.
Amennyiben a munkaadó úgy méri fel, hogy nem tudja teljesíteni az általános kollektív szerződésbe foglalt kötelezettségeket, önkényesen ezen nem változtathat, hanem köteles kérelmezni a köztársasági munkaügyi minisztériumtól, hogy esetleg mentsék fel bizonyos kötelezettségek alól. A kérelemhez csatolni kell az okokra vonatkozó bizonyítékokat és a pénzügyi ügyviteli mérleget, a vállalat felmutatott eredményét és teljesítményét. A minisztérium dönti el, hogy ezt méltányolja-e vagy sem. Fontos, hogy már 2009. január elseje előtt megszülessen a döntés az adott kérelemre vonatkozóan, mert a kérelmezés átadása még nem minősül eljárásfelfüggesztő tényezőnek. Ha a minisztérium úgy ítéli meg, hogy jogos a kérelme a vállalkozónak, abban az esetben sem mentesül a munkaadó a kötelezettségek alól, csak esetleg az ő szemszögéből nézve kedvezőbb feltételek mellett teljesítheti a feladatát. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben nem az általános kollektív szerződésben előirányozott feltételeket alkalmazzák, hanem a munkaügyi törvényben taglalt kérdéseket.
