Miközben a munkaügyi, a népjóléti és a gazdasági tartományi illetékes titkárságok arra serkentik a falun élő nőket, s egyáltalán a hölgyeket, hogy vállalkozzanak, s ebben támogatják is őket, az adóhatóságok megtesznek mindent annak érdekében, hogy a kedvüket szegjék. Kiderült ugyanis, hogy tavaly a 45 vajdasági község közül 41-ben nem kevesebb mint 7992 kérelemmel fordultak a vállalkozó kismamák a tartományi illetékes szervekhez segítségül, mert a szülési szabadság ideje alatt az adóhatóságok megrövidítették őket a táppénz elszámolásakor. Erre az adatra figyelt fel a tartományi ombudsman hivatala, és két hónapos felmérést végzett, amelynek hozadékaként megállapították, hogy ahány község, annyi szokás, mindenki más módon alkalmazza a szülési szabadságon levő nők havi táppénzének elszámolását. A törvényt önkormányzatról önkormányzatra különböző módon értelmezik és jócskán megrövidítik az érintett kismamákat. Amikor a különböző népjóléti programokkal országszerte a népszaporulat serkentésére törekednek, egy ilyen lépés biztos, hogy nem szolgálja ezt az érdeket. Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsman és Danica Todorov a nemek közötti egyenjogúsággal foglalkozó tartományi ombudsman-helyettes tegnap beszámolt mindarról, amit sikerült kideríteniük. A tartományi ombudsman nyilatkozott lapunknak:
– Rámutattunk arra, hogy a kismamák és a szülési szabadságon lévő vállalkozó nők esetében a községi adóhatóságok és az önkormányzati szervek önkényesen jártak el a szülési szabadság idején kifizetendő táppénz elszámolása tekintetében. Két hónapig foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mire rájöttünk, hogy merről fúj a szél. A községekben a kismamákra vonatkozó végzést nem tartják tiszteletben. A legfőbb gond, hogy a végzések nem tartalmazzák mindazt, amit a törvény előirányoz. Leggyakrabban a térítmény nagyságának megállapításával van a baj. Sokszor előfordul, hogy a vállalkozó kismamának az adóhivatal iránti tartozásaihoz kötik a térítmény összegét. Magyarán kisebb összegben állapítják meg a táppénzt, mint amekkorára a kismama jogosult.
Joguk van erre?
– Természetesen nincs. Az adóhivatalnak külön mechanizmus áll rendelkezésére a tartozások megfizettetésére, ilyen indirekt módon még véletlenül sem járhatnak el. A kismamának nem arról kell bizonylatot felmutatnia, hogy mekkora az adóhátraléka, hanem arról, hogy mennyi az alapösszeg, amire fizeti a járulékot.
Megállapították, hogy a legtöbb esetben a kismama kárára született meg a döntés, ebből valamiféle haszna származik a községi szerveknek?
– Nem származott haszna a községi szerveknek, mondhatnám az államnak sem, mert nem történt meg a kényszermegfizettetés. A kismamának az adóssága, ha volt ilyen, továbbra is megmaradt, tehát a tartozás az adóhivatalra tartozik, ám emiatt, mint a gyakorlat mutatja, a kismamák jogai csorbultak. A vállalkozó kismamákat rövidítették meg ezzel, és természetesen a családjukat.
Amikor az érintett fél ilyesmiről tudomást szerez, mit kell tennie, kihez fordulhat?
– A kismamáknak és minden polgárnak azt tanácsolom, hogy ha megkapja a végzést, tüzetesen olvassa és tanulmányozza át, mert abban megtalálja azt az indoklást és a magyarázatot, hogy mekkora összeget szabtak meg, és miért akkorát. Ha a végzés ezt nem tartalmazza, vagy ha hiányos és nem felel meg a valóságnak, akkor egyértelmű, hogy törvényellenes, és nyomban reagálni kell fellebbezéssel. Ez nélkül nem megy a dolog. A másodfokú szerv kiigazíthatja ezt a hibát. Azt is javasolnám, hogy egyeztessenek a könyvelővel, a jogásszal. Ha erre nem lenne mód, akkor a községi ingyenes jogsegélyszolgálatot vegyék igénybe, ha van ilyen egyáltalán az adott községben. Kerekasztallal különböző tanácskozással ez a gond nem oldható meg, csak hivatalos beadvánnyal, fellebbezéssel orvosolható. Minden végzésben szerepel a jogorvoslat lehetősége, ezzel élni kell.
Úgy tűnik, az ügyben a kismama magára van hagyva, egyedül kell ezt intéznie egyéb kötelezettségei mellett. Az ügyintézés ráadásul még kiadással is jár. Hogyan lehetne ezen segíteni?
– Az ügyek intézését még az újszülött világrajövetele előtt kell kezdeni, de egyezem azzal, hogy nem könnyű a kismamának a dolga. Bizony mindent neki kell elintéznie. Az ombudsmaniroda kiszámította, hogy kb. 80 lapból álló dokumentációt kell összegyűjtenie és átadnia ahhoz, hogy megvalósítható legyen a szülési szabadságra való jog. Azt ajánlom mindenkinek, hogy idejekorán kezdjen el gondolkodni, fontolja meg kitől kérjen tanácsot, s lásson hozzá a papírok begyűjtéséhez, ha van községi segítőszolgálat azt vegye igénybe. A törvény előirányozza ugyan, hogy ingyenes jogsegélyszolgálatot kell létesíteni minden községben, mégis a 45 vajdasági község közül csak 34-ben létezik ilyen. Ezért mi eldöntöttük, hogy hamarosan ajánlást küldünk minden önkormányzathoz, és helyszíni látogatással ellenőrizzük, hogy működnek-e a dolgok. Ugyanezt a módszert fogjuk alkalmazni az adóhatóságokkal szemben is, nekik is ajánlást küldünk majd, s rámutatunk arra, hogy törvénybe ütköző módon számították ki a vállalkozó kismamák szülési szabadságának idejére a táppénz összegét.
