A nagybecskereki La Vie alsónemű gyártó vállalat húsz-egynéhány dolgozója tegnap megpróbált választ kapni arra a kérdésre, hogy milyen módon, illetve kitől fizettethetnék meg a felszámolás alatt álló vállalat elmaradt tartozását (a vállalat által ki nem fizetett járandóságukat), kérdésükre azonban senki sem adott kielégítő választ. A vállalat dolgozói jártak a nagybecskereki gazdasági bíróságon, a cégjegyzési ügynökségen, a munkaügyi felügyelőségen, de minden intézményben azt a választ kapták, hogy ők nem illetékesek a probléma megoldásában. Nem találták meg a vállalat tulajdonosnőjét sem a cég hivatalosan bejelentett címén, de a felszámolás vezetőjével sem sikerült kapcsolatba lépni. A dolgozók szerint ez nem véletlen, mivel a két személy valójában férj és feleség.
A La Vie vállalat felszámolása tavaly novemberben kezdődött, amikor az utcára került mintegy száz dolgozó (többségében nők), akik közül sokan az egykori Mideri textilipari vállalatban dolgoztak 2003-ig, amikor csődbe jutott a vállalat. Nem véletlen, hogy sokan átmentek az új vállalatba, hiszen a La Vie-t a Mideri tulajdonosának a lánya alapította. Néhány év után aztán tönkre ment ez a vállalat is. Ahogy Jelena Lužajić tól, a La Vie egykori munkásától hallottuk, amíg dolgoztak, akkor sem volt minden rendben, de kénytelenek voltak tűrni, alacsony bérért dolgozni, mert rá voltak utalva. A vállalat pedig még ezek után is 50000-70000 dinárral adós maradt nekik. A felszámolás kezdetén 120 napos haladékot hagytak az adósság törlesztésére, de a munkások elmaradt bérét mindmáig nem fizették ki. A dolgozóknak ezek után nem marad más hátra, minthogy megpróbálják bírósági úton megfizettetni azt, amiért megdolgoztak. De látva a Proleter szőnyeggyár példáját, akiknek egy évtized kellett ahhoz, hogy peres úton megkapják elmaradt bérüket, ez az út sem lesz sima. Az illetékes intézmények viszonyulása miatt pedig a kisemmizett dolgozók joggal érzik úgy, hogy magukra hagyták őket. Önmaguknak kell harcolni azért, amit a törvény szavatol a számukra.
