A kishegyesiek részére igazán sikeresnek mondható az ulmi tanulmányút, amelyet Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke szervezett meg március 17-étől 19-éig a vajdasági polgármesterek részére, hogy az ivó- és szennyvíztisztítás terén a németországi szakemberek tapasztalatairól tájékozódhassanak. A gyakorlati tudnivalókon túl műhelymunka alkalmával a mintegy 20 község polgármestere meggyőződhetett arról, hogy Baden-Württemberg tartományban milyen fejlett az ivóvíztisztítás és a szennyvíz kezelés és megtekinthették a helybeli vízgyárat és ülepítő szennyvíztisztító létesítményeket.
A kishegyesiek képviseletében Csóré Róbert polgármester kihasználta a lehetőséget és Elchingen város szakvezetésével tárgyalva, partner pályázót szerzett Kishegyesnek. Hogy ez miként sikerült neki, megosztotta olvasóinkkal:
– Sikeres tárgyalást folytattam az Elchingen városka vezetőivel, mert úgy tűnt, hogy közösen, összefogva pályázhatnánk az Európai Uniónál. Elchingen lakosságának számának tekintve, akkora mint Kishegyes, s nagyon megtetszett, ahogy ők a szennyvíz kérdést megoldották, mi is hasonló problémákkal küzdünk és ugyanilyen megoldással orvosolni tudnánk a gondjainkat. Az ő tapasztalataikat, létesítményeik megoldásait szeretnénk átvenni, s miután átgondolták a dolgot a polgármester és a Duna-stratégiával foglalkozó szakemberek hajlandónak bizonyultak a partnerkapcsolat létesítésére. Azt tervezzük, hogy kezdetben interneten keresztül tárgyaljuk meg a közös kérdéseinket, majd elkészítjük a projektumot, s azt követően szeretném, ha a németországi szakemberek eljönnének hozzánk és itt a helyszínen osztanák meg a tapasztalataikat a víz- és a szennyvíztisztítás terén. A kishegyesi községben három település szennyvíztisztítását (Kishegyes, Szikics, Bácsfeketehegy) terveztük megoldani. Ebben tudnának segíteni az elchingeniek mindazokkal a vívmányokkal, amit ők alkalmaznak. Annál is inkább, mert az Európai Unióban az ő megoldásukat elfogadhatónak találják, ezért számunkra ez lenne a kitűzött cél.
– Milyen szintű Kishegyes községben a szennyvíztisztítás?
– Semmilyen. Mindhárom településnek a központjában van egy-egy szennyvíztisztító ami már rég idejét múlta technikailag, műszakilag és egyéb téren, ezért gondoltuk azt, hogy kellene egy átfogó tisztító rendszert kiépíteni, aminek a tervezésébe már bele is kezdtünk. Ideiglenes megoldásként konténereket alkalmaznánk, később pedig az egész községet behálózó szennyvíztisztító rendszert építenénk ki, amihez felhasználnánk a németországi tapasztalatokat és a legújabb vívmányokat. Így megoldhatnánk a Krivaj-patak szennyezettségének a csökkentését is egyúttal, amibe belevonnánk Topolya községet is.
– A közös pályázati lehetőséget hogyan képzelik el?
– Megbeszéltük, hogy ők a továbbfejlesztésre pályáznának, mi pedig a szennyvíztisztító rendszer megtervezésére, kivitelezésére és realizálására. Szeretnénk mindazokat az új eljárásokat, amelyeket Németországban alkalmaznak, mi a terveinkbe eleve beiktatni, azért, hogy valóban európai színvonalú szennyvíztisztító rendszert építhessünk meg. Több helyre is majd megkísérlünk együtt pályázni, az európai uniós alapnál, a Duna-stratégiánál, minden európai uniós forrást igyekszünk majd kihasználni.
– A projektumírás tekintetében is hallhattak hasznos tudnivalókat Ulmban. Vajon abból tudnak-e valamit hasznosítani?
– Sajnos nemigen, mert a pályázás tekintetében, amit ott láttunk, csak majd a csatlakozási szerződés aláírása után lesz számunkra hasznosítható. Sajnos számunkra az a legnagyobb buktató, hogy egy-egy európai uniós pályázat esetében az önrészt biztosítanunk kell, ami általában az adott projektumnak az 5–10 százaléka. No már most, a projektum horderejétől függően szabják meg azt az összeget, amit nekünk elő kell teremteni, ami legyen mondjuk egymillió euró. Ennyit mi képtelenek vagyunk összekaparni, hiszen Kishegyes egyéves költségvetése se rúg ekkora összegre. Ilyenkor kell támaszkodnunk a tartományi és a köztársasági költségvetésre, hogy ők támogassanak bennünket, hogy elő tudjuk teremteni a szükséges önrészt.
– Ebben a németek nem tudnak segíteni?
– Nem bizony. Itt helyben kell megoldást találni, viszont a megvalósítási tanulmányok taglalása során adtak ötleteket, hogy miként kezelhetnénk ezt a kérdést. De legyünk őszinték, más szinten van Németország gazdasága mint a miénk, s ugyanez vonatkozik az ottani lakosság életszínvonalára is, így egyértelmű, hogy mi nem terhelhetjük a lakosságot hanem egyéb megoldás után kell nézni.
