Európa helyett Kína

Oroszország 45,5 százalékkal kevesebb gázt adott el 2022-ben Európának, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra az orosz Gazprom. Az Eurostat adatai szerint azonban jelentősen nőtt az uniós országok behozatala az orosz piacról: az európai import jelentős részét a megdrágult energiaforrások tették ki.

A Gazprom tavaly 100,9 milliárd köbméter földgázt értékesített „a távolabbi külföldi országokban” – nyilatkozta Alekszej Miller, az orosz gázóriás vezérigazgatója, utalva azokra az európai országokra, amelyek az egykori szovjet köztársaság határain kívül esnek. Ugyanezen országokba a 2021-ben a Gazprom 181,1 milliárd köbméter földgázt szállított le – vetette össze a vezérigazgató a tavalyi csökkent mennyiséget azokkal a kimutatásokkal, amelyek az orosz–ukrán konfliktus miatt bevezetett szankciók előtt voltak jellemzőek a térség ellátására.

Az ukrán háború kitörését követően ugyanis a nyugat-európai országok által bevezetett szankciókra Oroszország a földgázellátás jelentős csökkentésével válaszolt. Az év végi kimutatások mégis arról szólnak, hogy a kilenc szankciócsomag érvényesítése sem gátolta meg azt, hogy húsz uniós tagállam értékben akkor is jelentősen növelje az orosz behozatalt, ha mennyiségben kevesebb földgázt importált Oroszországból.

TÖBB PÉNZ KEVESEBB GÁZÉRT

A Jutarnji listben közzétett kimutatások szerint az orosz behozatalt növelő uniós országok között Szlovénia áll az élen. Az Eurostat adatai szerint ugyanis tavaly februártól augusztusig 346 százalékkal növelte az orosz behozatal értékét, amely a 2021-ben jegyzett 352 millió euróról tavaly 1,1 milliárd euróra emelkedett. A szlovén gazdasági kamara magyarázata szerint a növekedést elsősorban a nyersanyagok behozatala eredményezte, ugyanis jelentősen emelkedett az energiaforrások ára a nemzetközi piacon.

A szlovének után Luxemburgban növekedett legnagyobb mértékben az orosz behozatal értéke, amely az előző évhez képest 262 százalékkal lett magasabb 2022-ben. Tavaly az osztrákok 139 százalékkal, Magyarország pedig 132 százalékkal növelte az orosz behozatal értékét. A térség országai közül aranyközépre helyezkedett Horvátország, amely 68 százalékkal 470 millió euróra emelte az orosz import összértékét. A szankciókat szorgalmazó országok közül Németországban 33 százalékkal nőtt az orosz behozatal értéke, és ezzel Berlin 20,7 milliárd euróra dagasztotta az orosz import által megvalósított összeget. Ugyanez Lengyelországban 10,4 milliárd euróra nőtt, azaz 24 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva.

Az orosz behozatal értéke legtöbbet Svédországban esett vissza, ahol mintegy 60 százalékkal csökkentették az orosz import értékét. Dániának 40 százalékkal, Finnországnak pedig 7 százalékkal sikerült kevesebbet importálnia Oroszországból. Ezzel ki is rajzolódik azon régiónak a körvonala, amely legkönnyebben függetleníti magát az orosz energiaforrásoktól – vélik a nemzetközi elemzők. Hozzáteszik: Észtország 14, Litvánia 25 százalékkal, Lettország pedig 8 százalékkal csökkentette a behozatal értékét, így ezek az országok sem függnek az orosz gázellátástól.

NÖVEKEDHET SZIBÉRIA EREJE

Tavaly december elején az Unió, a G7-országcsoport és Ausztrália megegyeztek, hogy hordónként 60 dollárra korlátozzák az orosz kőolaj behozatali árát: ezzel szerették volna csökkenteni Moszkva bevételeit. Válaszként az orosz vezetés február 1-jétől megtiltotta a kőolaj kivitelét azokba az országokba, amelyek korlátozták az energiahordozó árát. Az orosz gázra bevezetett uniós ársapka ugyanerre a válaszlépésre sarkallta Moszkvát.

Ugyanakkor a Kreml folyamatosan növeli a kivitelt a világ egyik legnagyobb gázfogyasztója, Kína felé. Az év végén Vlagyimir Putyin orosz elnök elindította Oroszország egyik legnagyobb kőolajlelőhelyének a fejlesztését: a szibériai források lehetővé teszik, hogy jelentősen több orosz gázt szállítsanak Kínába. Az orosz elnök bejelentései szerint országa 2024-től elkezdi a Szibéria Ereje 2 elnevezésű gázvezeték kiépítését, amellyel a meglevő nagy kapacitású vezeték mellett Mongólián keresztül is szállíthat majd földgázt Peking felé. A két vezetéken át évente akár 100 milliárd köbméter gázt is szállíthat Oroszország Kínába – erősítette meg a fejlesztés jelentőségét a Gazprom igazgatója. Alekszej Miller hozzátette: 2022-ben Peking kérésére jelentősen több orosz gázt szállított a Gazprom a közel-keleti országba, mint amennyire előzőleg leszerződött.

A nemzetközi sajtó már pár hónapja cikkezik arról, hogy az Északi Áramlat 2-t a Szibéria Ereje 2-es vezeték válthatja fel: az oroszok számára a kínai kereslet minden további nélkül pótolhatja az európai piac hiányát.